Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - ISTVÁNOVITS ESZTER–ALMÁSSY KATALIN: Késő népvándorlás kori és/vagy Árpád-kori településnyomok

57 ISTVÁN

OV

ITS ESZTER—ALMÁSSY KATALIN Késő népvándorlás kori és/vagy Árpád-kori településnyomok Beregsurányból Beregsurányt (i. kép) mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban a Csallány Dezső által feltárt császárkori fazekastelep tette ismertté, ahol 1965 és 1969 között nagy volumenű munkálatok során 52 fazekaskemence került napvilágra.

1 Csallány a telepet az általa körülhatárolt ún. „Bereg kultúrához" sorolta. A nyíregyházi múzeumba 1965-ben frissen elkerült új régész, Németh Péter részt vett a beregsurányi Barátságkertben és környékén folytatott feltárásokban, ahol egy Árpád-kori település maradványait dokumentálta. Három évtized múltával a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a Barátságkert területén, az 1960-as évekbeli feltárásoktól mindössze mintegy 150 méterre a határátkelő bővítését tervezte. A jósa András Múzeum szerződést kötött a megelőző régészeti feltárás elvégzésére, melyre 1995-96-ban került sor közel 4 ha területen.

2 A bővítendő határátkelő meglehetősen lapos területen fekszik, ma már távol a Mic pataktól. Ugyanakkor az ásatás során, a humuszoláskor a feltárt terület keleti és középső részén is találkoztunk vízjárta résszel. Mint az a 11. katonai felmérés térképén jól látszik, a Mic egyik lefűződött hurkáról lehet szó, amelyik már a XIX. sz. első felében is holtág volt (2. kép). A patak nyugat-északnyugatról határolja az egykori településeket. Ezen túl keletről mocsaras-vizes rész zárja az alig kiemelkedő hátat. Valószínűleg a feltárt korszakokban meglehetősen száraz lehetett az időjárás, ha ilyen területet választottak ki egy település helyéül. 1 Az összegyűjtött mintegy 40 ezer lelet máig publikálatlan, részben a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, részben a vásárosnaményi Beregi Múzeumban leltározták. (Csallány, Dezső: Die Töpfersiedlung von Beregsurány im spätkaiserzeitlichen Barbaricum. Publikálatlan kézirat a Jósa András Múzeumban, Nyíregyháza é.n., lstvánovits Eszter: Some data on the ethnical and chronological determination of the Roman age population of the Upper Tisza region. / Noi säpäturi arheologice in hotarul localitá[ii Beregsurány (Comitatul Szabolcs-Szatmár-Bereg) Acta Musei Porolissensis XXI. 1997. 717-742.) 2 Az ásatást e tanulmány szerzői közösen irányították. A feltárásban részt vett Bocz Péter és Mester Andrea technikus, Király József és Benke Zsolt rajzoló, Belánszky-Demkó Péter fotográfus, Szinyéri Péterné restaurátor, Kovács Péter restaurátor, Zelenák Ferenc anyagbeszerző. A gépi földmunka nagy részét néhai Tóth István végezte. Munkájukat köszönjük!