Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - BODNÁR ZSUZSANNA: Stílus, forma, szépség, funkció (Üvegtárgyak a Sóstói Múzeumfalu időszaki kiállításában)
STÍLUS, FORMA, SZÉPSÉG, FUNKCIÓ 469 üvegkészítő üzem, más néven üveghuta működött.) Másrészt az üveg természetéből adódóan könnyen megsérülnek, eltörnek, restaurálásuk pedig csaknem lehetetlen. Az üveg sajátságos anyag. Technikai szempontból túlhűtött folyadék, mi azonban szilárdnak és törékenynek, de egyben tartósnak és vízhatlannak érzékeljük. Az üveg nyersanyagai a kovaföld (homok, kvarc) és egy alkálitartalmú anyag, amellyel magas hőfokon (kb. IIOO °C), egybe lehet olvasztani. Ha már megolvadt, ezt a folyós keveréket lehet fújni, formázni vagy formába önteni. 6 Az üveg előállításáról, fizikai és kémiai tulajdonságairól gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre, ezzel a témával részletesen az üvegművesek foglalkoznak. Ezért tartottam fontosnak, hogy a kiállítást Kovács Zoltán üvegműves nyissa meg. Az előállítás technológiai bemutatásával a kiállításban nem foglalkoztunk, viszont a díszítő eljárásokról röviden szeretnék szólni. Az üvegművészet a fúvás felfedezéséig nem tudta kellően hasznosítani a folyékony massza viszkozitását. A fúvás felfedezése tette lehetővé, hogy az üveg saját nyelvén szólaljon meg; a massza többé nem béklyózta az alkotó fantáziát. Az újból és újból felmelegíthető üvegből a korábbi időszakokkal ellentétben lényegesen nagyobb tárgyak formálása vált lehetővé. A XV111-X1X. századi üvegek díszítményei általában egyszerű, különösebb technikai megoldásokat nem igénylő eljárásokon alapultak. A népi üvegek díszét elsősorban a szép forma adta, amit a mester maga alakított ki a fúvás során, vagy pedig az előre elkészített formák segítségével. A legegyszerűbb díszítő módnak számított a légbuborékok meghagyása, vagy a képlékeny termék falának szöggel történő lyuggatása, amikor szintén légbuborékok keletkeztek. 7 A fény és árnyék hatását fokozó optikai díszek igen kedveltek voltak az üvegedények bordázásától elkezdve az egész felületet borító rücskökig. Az üveg díszítő hatásait növelni lehetett színezéssel, formázással és egyéb alkalmazott díszítésekkel. Bizonyos technikákhoz az üveget olvadt állapotban használták, míg olyanoknál, mint a metszés és köszörülés, a kihűlt darabon dolgoztak. 8 Bonyolultabb díszítő eljárásnak számított az üvegek színezése, az edények felületének festése, és a különböző metszéssel, véséssel történő dekorálás. A hagyományos technológiai eljárásokat alkalmazó huták a XV1I1. században és a XIX. század első évtizedeiben termékeiknek csupán kicsiny hányadát díszítették metszéssel, gravírozással vagy színes zománcfestéssel. Ezek az üvegféleségek általában megrendelésre készültek, funkciójukat tekintve pedig dísztárgyaknak szánták őket. Csak a piacokra való palackok és a poharak készültek vastagabb üvegből, természetes tehát, hogy ezek díszítésekor volt gyakoribb a metszés és a vésés. Megfigyelhető a tárgyakon, hogy a gravírozás általában az üvegfal vastagsága és nyilván a metszésnél egyszerűbb, kevesebb szakértelmet igénylő technikája miatt uralja a kompozíciót, s ha mód nyílott rá, a metszést is ily módon helyettesítették. 9 A Sóstói Múzeumfalu Jármi kisnemesi házában került megrendezésre az „Üvegcsodák" című időszaki kiállítás, melyet 2010. július 17-től szeptember 9-ig tekinthettek meg a látogatók. Az épületben berendezett kiállítás a ház alaprajzi tagolódásának megfelelően három nagy részre, a pitvarra-konyhára, a nagyszobára és a kisszobára tagolódott. A kisebb szobában paraszt-polgári enteriőrben mutattuk be a használati és dísztárgyként funkcionáló üvegek sokszínűségét. (1. kép) A XIX. század közepére rendkívül nagyszámú, változatos formájú és funkciójú üvegedény található a jómódú paraszti háztartásokban és a mezővárosi polgárok lakásaiban. (2. kép) Az üvegek, különösen az öblösüvegek fokozatos térhódításával kapcsolatosan szembetűnő jelenség, hogy ezek a használati tárgyak a parasztság körében a gazdagság látszatát keltették. Minden korra jellemző az, hogy egy feltörekvő társadalmi réteget a gazdagság látszatát kifejező tárgyak is reprezentálnak az uralkodó elithez való csatlakozás reményében. 1 0 Az üvegből készült dísztárgyak bizonyos esetekben rangot, előkelőséget kifejező divatos áruk 6 Deborah Scott: Üveg. 90. In: Régiségek képes enciklopédiája. (Szerk.: Paul Atterbury-Lars Tharp) Budapest, 1994. 88-115. (továbbiakban: Scott 1994.) 7 Veres László: Magyar népi üvegek. Herman Ottó Múzeum. Miskolc, 1989. 33. 8 Scott 1994. 91. 9 Veres 2008. 113. 10 Bartók Béla 1921-ben kelt, „A magyar népdal" című, 1924-ben publikált könyvében a következőket írja: „Valamely magasabb osztály kedvezőbb vagyoni helyzetére a paraszt ösztönszerűleg, mint valami nehezen elérhető ideális állapotra tekint, amelynek legalább külső megnyilvánulásait iparkodik annyira amennyire utánozni. ...ha elég sűrű az érintkezés közte és az ideálnak tekintett magasabb osztály közt, akkor utóbbinak bizonyos kulturális termékeit - talán önkéntelenül - átveszi." Bartók Béla összegyűjtött írásai. (Szerk.: Szőllősy András) Budapest, 1966. 103.
