Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Építészet - KOMJÁTHY ATTILA: Szabolcs (Gondolatok a Szűz Mária monostor helyreállításáról)

SZABOLCS, AZ ISPÁNSÁGI VÁR HELYREÁLLÍTÁSA 43 2. kép A 2000-re megépült híd terve a honfoglalás kori csatorna bemutatásával az 1998-as ásatási eredmények alapján Az 1969-71-ben végzett kutatásokról Fodor István, Kovács László és Németh Péter több közleményben számolt be.

7 A földváron belül építmény nyomai nem kerültek elő, de a korábban megfigyelt vázszerkezetet illetően részletes és fontos eredményeket hozott a kutatás.

8 A község belterületének nyugati oldalán találjuk a háromszög alakú földvárat; oldalméretei: 272,5-194322,5 méter (a sarok legmagasabb pontjainak egymástól légvonalban mért távolsága). A sánc magassága az északnyugati oldalon a jelenlegi ártérhez viszonyítva 13-17 méter, az északi sarokban 19,4 méter, a nyugati sarokban 20,5 méter; a földvár belsőjéhez képest 6-11 méter. Hazánk egyik legnagyobb, legszebb, legépebben fennmaradt földváráról van szó. A földvár északi és délnyugati oldala - mely mellett a szabályozás előtti élő Tisza folyt - tiszai magaspart volt. Erre épült rá a sánc úgy, hogy az építők bolygatatlanul hagyták a majdani sáncszélességet - 30-50 méter a Tisza partjától számítva - ettől beljebb láttak hozzá az építéshez szükséges föld kitermeléséhez. A földkiemelés következtében a sánc északi és délnyugati belső oldalán egy mély teknő alakult ki. A keleti sánc védelmét egy 7-12 méter széles, 3 méter mély vizesárok biztosította - vizét a Tiszából nyerte és a vár déli sarkán oda is vezette vissza. A csatornaépítéskor kitermelt földből épült a keleti sánc. A földvár három helyen van áttörve. Az északi és nyugati bizonyíthatóan a földvárral egykorú, Tiszára néző kapuk. Az ezeken az oldalakon épült kikötőket is feltárta Németh Péter, a várba vezető kőburkolatú úttal. A déli sarkon lévő vizsgálata nem hozott egyértelmű eredményt. A földvár keleti oldalán látható horpadás - Jósa András szerint - a szárazföldi bejárat lehetett. Ő 1894-ben élt szemtanúk állítására hivatkozik, miszerint „a horpadástól a templomig földmunkálatok alkalmával mélyen a földbe veret részarányosán elhelyezett vastag, elkorhadt facölöpökre akadtak, melyek csakis a templomot a várral összekötő hídlábak maradványai lehettek".

9 A sánc tetején egy 3-4,5 m széles járószint lehetett, külső peremén hajdan 0,5 m vastag, függőleges gerendákból álló mellvéd húzódott. A gerendák egymáshoz rögzítése vesszőfonással történt, s még agyagtapasztást is kapott, mely a felgyújtás elleni védelmet szolgálta. Hasonló technikával készülhettek a figyelőtornyok, 7 Fodor lstván-Németh Péter: A szabolcsi ispáni központ régészeti kutatásainak első három évéről (1969-1971) 11. In: Szabolcs-Szatmári Szemle 7.1.1972. 89-100., Fodor István-Kovács László-Németh Péter: Szabolcs. Archeológiai Értesítő 99.2. 1972.99., Németh Péter: Szabolcs-református templom. Régészeti füzetek 1. 26.1973. 87-88. 8 Németh Péter: Előzetes jelentés a szabolcsi Árpád-kori megyeszékhely régészeti kutatásának első három esztendejéről 1969-1971. Archeológiai Értesítő 100.1973. 167-179. 9 Jósa András: Szabolcs vármegye őskora. In: Borovszky Samu (szerk.): Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. 1900. 395., Németh Péter: Erős vár földből és fából. 152. In: 100 magyar falu könyvesháza. Bp. 2002. Szabolcs (Szerk.: Németh Péter)