Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - MOHÁCSI ENDRE: A Magyar Királyság területszerzési törekvései Erdélyben Báthory Gábor fejedelemsége alatt

A MAGYAR KIRÁLYSÁG TERÜLETSZERZÉSI TÖREKVÉSEI ERDÉLYBEN 419 Ha a török fenyegetése közvetlenül nem is volt jelen, de a hajdú seregek dúlása, garázdálkodása igen is kézzel fogható volt a hétköznapokban. Ahogyan Kálló esetében is lehetett tapasztalni. Az 1609-es szerencsi szerződés értelmében a hajdúk ügyét úgy sikerült rendezni, hogy a Bocskai által nekik biztosított birtokaikat erdélyi és magyarországi birtokokra cserélték, Kálló városa pedig visszakerült a Kállay család tulajdonába. Persze a hajdúkérdés teljesen ezután sem oldódott meg. Az 1610. év elején kibukott Kendy-Korniss-féle összeesküvés fő résztvevői Magyarországra szökve erősítették a háborúpártiakat. A felek közötti feszültség eddig nem látott méreteket öltött. „Hogy ez levelet írom vala, hozák az Szakmári kapitán levelét, kit in specie ím oda küldtem kegyelmednek, és elhidgye kegyelmed, hogy az Erdélieket készeríti az nagy fogyatkozás arra, hogy arra tanácsolják fejedelmeket, hogy kimenyen szerencsét próbálni, mert nekik immár nincs mivel tartamok, és az nagy fogyatkozás miatt ki kell jönni, azért jó, hogy kegyelmed az vármegyébe írjon, hogy mindenütt mustrálják az vármegyék népeket, és készen tartsák."

9 írta március 12-én Forgách Zsigmond a nádornak. A második Kassai találkozón, ahol a Magyar Királyság és Erdély meg kívánták reformálni „con foederátiójukat" a hajdúkérdés ismét a porondon volt: a második és harmadik artikulusokban próbálják ügyüket rendezni úgymint, hogy „király urunk Ő Felsége Nánást egészen az dorogi határral, Perecsben, Hatházban, Simában, Vidban, Varjasban és Zoboszlóban Tokajhoz való portiókban oda engedi Ecsed várához az erdélyi Fejedelemnek, de ágy mint ecsedi úrnak".'

0 A találkozón egyébként különösebb dolog nem történt, nem is történhetett, mert Mátyás szándéka, hogy a török elleni segítségre ígéretet kapjon Báthorytól, nem teljesült. Habár a megerősítő szövegbe bekerült egy kis kiegészítés, hogy az erdélyi fejedelem Magyarország királya mellett áll a konföderációban, kivéve a törököt, hacsak az nem ad okot az ellenkezőjére. Báthory szándéka sem teljesült, ugyanis többszöri kérésére sem adta ki a nádor Kendyt, és a többi elmenekült összeesküvőt, ami nagyon dühítette a fejedelmet, kétségbe is vonta a konföderációjuk értemét, ha nem segítik egymást ilyen pártütős ügyekben: „...de felettébb csodálkozunk rajta, sőt búsultunk is, hogy nagyságod némely embereknek szavai után, okot reá nem adván, ilyen hamar kétségeskedni kezdett felőlünk, holott tudja nagyságod, hogy magyarország nekünk is hazánk és nemzetünk, az ki nagyobb hüttel lévén egymásnak confoederátusok, mely confoederatiót mind ez óráig mi szentül megtartottuk s ezután is megtartunk, valameddig országul Magyarország megtartja velünk"." A Báthory-ellenes összeesküvés jól mutatta, hogy a fejedelemségben nincs minden rendben. Bárhogy is, úgy a Habsburgok (Thurzó György nádorral), mint a török porta is elfogadható kilengésnek tekintette az összeesküvés tényét. Habár a magyar közvéleményben sem volt mindenki kiváró és eléggé megfontolt. Forgách Zsigmond felsőmagyarországi kapitány máshogy vélekedett: „Kendi Istvánnal értelme vagyon az országnak, elunván az nagy tiranist, hidgye meg kegyelmed, csakhogy ilyen hirtelen történt futamássa, nem szólhattak és nem értheték egymást. Azért én megmondtam nekik, hogy megtalálják az országot, és azoktól hozzanak communi consensu olyan levelet; most abban laborálnak, nekem úgy tetszik, szép vóna ismég az régi mód szerént incorporálni Erdélyt Magyarországgal, ne kelletnék mindenkor szentelt vízzel utánok járni."'

2 1610 októberére már Mátyás is hasonlóan vélekedett az erdélyi dolgokról. Tanácsosainak sikerült meggyőzni őt arról, hogy jobb lenne egy megbízható fejedelem a trónon. Már a ratifikálásra érkező követek fogadása előtt küldi Cesaro Gallot Kassára, hogy tárgyaljon Forgách Zsigmonddal Báthory megbuktatásáról. Javasolta, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Moldvai és Havasalföldi vajdákkal ez ügyben. A lengyel király is ígért segítséget Báthory ellen. A fejedelem - bár a török segítséget maga mögött tudhatta a vajdaságok elleni háborúban - érezte, hogy végképp harapófogóba került. 1610 decemberében megtámadta Havasalföldet, amely élén 1602-től Habsburg segítséggel a vajdai trónra került Radul Serban állt. Jól tudta, hogy a vajda nem számíthat segítségre, mivel a lengyel király éppen Moszkvában vesztegelt, a török sem szólhatott bele az események menetébe a perzsiai hadszíntéren támadt nehézségei miatt. Báthory joggal remélhette, 9 Komáromy: Adatok 490. 10 Kemény-Kovács: Erdélyország 178. 11 Báthory Gábor levele Thurzó Györgyhöz. 1610. május. 21. Komáromy: Adatok 500. 12 Forgách Zsigmond levele Thurzó Györgyhöz. 1610. április. 5. Komáromy: Adatok 492-493.