Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)
OKKUPÁLT FŐNEMESI URADALMAK A SZEPESI KAMARA KELETI PEREMVIDÉKÉN 411 jog alapján befolyó jövedelemnek. A pénztőke nagysága pedig a 17. században már elsődlegességet kapott, így egy földesúr vagyoni helyzetének megítélésében nem biztos, hogy birtokainak nagyságát kell alapul vennünk (lásd pl. Széchy Anna Mária eladósodottságát). Sőt inkább felhívnánk a figyelmet a Szepességi polgárság, a tokaj-hegyaljai borkereskedő közép- és kisnemesség gazdasági erejére, akik sokszor „vagyonosabbak" (tőkeerősebbek) lehettek főúri társaiknál (pl. Bónis Ferenc, Veres Mátyás). Ők ugyanis a „semmiből" kezdve, vagy kis birtokon gazdálkodva kezdték „pályájukat", hogy aztán a (bor)kereskedelemből származó hasznukat birtokvásárlásba fektessék. Ez a folyamatos haszon, illetve folyamatos készpénz(tőke)jelenlét volt az oka az egyre bővülő tulajdonszerzésnek, illetve a helyi politikába való bekapcsolódásnak is! 3 3 Az általunk fő forrásnak használt összeírás' 4, más felmérésekkel összevetve mutatja meg hibáit. A hibák lehetnek emberi természetűek is persze, ami az összeírok pontatlanságából, szándékos vagy vétlen elírásaiból származhat. Az összesítéseknél arra is figyelni kell, hogy azokat bizonyos séma szerint állították össze, így sokféle forráscsoport különíthető el. Bizonyos típusoknál csak felsorolásszerűen az uradalom településeire, az ott lévő telekállományra, esetleg a főbb bevételi forrásokra és allódiumokra koncentráltak. Ezek a források mindenképpen jók arra, hogy egyszerre, egy helyen lássuk az adatokat. Ennél sokkal értékesebb az a forrástípus (nevezhetjük urbáriumnak is), amely jobbágyi családfő szerint a főbb állatállomány, adófajták, földesúri bevételforrások rögzítésével több elemzésre ad lehetőséget. A jobbágyi adó alá eső állatállomány rögzítése (ökör, tehén, sertés, méh, juh) nagyon fontos a termelőerő megítélésének kérdésénél. Megfigyelhető, hogy a legtöbb esetben a földesurak alkalmazkodtak jobbágyaik erejéhez, adózásukat, robotjukat ennek megfelelően alakították. Természetesen találunk bőven ellenpéldákat is, de a jobbágyok megtartásáért küzdő nemesnek az alkalmazkodás fontos eszköze lehetett. Főként a Hódoltsággal határos, de a Magyar Királyság területén fekvő uradalmakban találkozhatunk ilyen jelenségekkel. Forgách Miklós barabási uradalmában heti egy nap volt a robotmunka nagysága, cenzust sem mindenhol szedett jobbágyaitól. A tized és kilenced esetében, egy uradalomban lévő eltérések a szokásokból eredő különbségeket mutatják." Ezek az urbáriumok kimutatják az allódiális gazdálkodás mértékét is, több helyen megadva mérőben, régi római holdban (jugera), illetve kassai köbölben is az egységet. Bocskai István és Forgách Miklós uradalmaiból a kamara által 1670-72 között szedett terménybevételek név uradalom búza árpa zab spelta (alakor, tönköly) panici (muhar) köles borsó lenmag Bocskai István Bocskó, Polyánka 4377 811 1282 310 248 32.5 6l 3/4 - 76V4 Bocskai István Demete 278 118 20 3/4 1 12 ¥4 6,5 Forgách Miklós Szinna 1032 % 48 150 2 61/4 Forgách Miklós Pálóc 511 % I8»/4 106 4V4 6 3/4 Forgách Miklós Szerednye 11 10 Forgách Miklós Barabás 400 V\ 1.5 III 1 V4 5/8 33 Bónis Ferenc tolcsvai bortokos, jogi végzettségű nemes, bortermelő, akit Zrínyiékhez hasonlóan kivégeztek a felkelésben játszott szerepéért, jelentős szőlőbirtokainak jövedelme és természetesen Bocskaival való szoros kapcsolata miatt is Zemplén vármegye fontos alakja volt az 1660-as években. Veres Mátyás ellenben a Szepességből származott, karrierjét Tokajban építette fel, az 1660-as évekre jelentős borkereskedővé vált, jelentős szőlőbirtokokkal. Vagyona a település meghatározó emberévé tette, olyannyira, hogy a kassai gyűlésen a felkelők főpénztárosukká választották! 34 MOL U et C Fasc. 157. No. 73. 1673 körül. 35 Mint pl. a Flegyalján Tokaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr esetében.
