Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)
408 ULRICH ATTILA kurucok táborában, és politikai életében. Pál birtokainak fekvése egyben a szerencséjét is jelentette. A kamarai tisztviselők ugyan a Hódoltsági területeken is összeírták az okkupált javakat, sőt alapos felméréseket is készítettek. A kamara hatékonysága török területen jelentősen lecsökkent, az adókat nem szedték rendszeresen, így bármennyire is meglepő, a hódoltsági részen élő jobbágyok telekbirtoklásuk és állatbirtoklásuk tekintetében jóval felette álltak a Szepesi Kamara területén élőknek! Az már más kérdés, hogy ebben az esetben fennállt a kettős adóztatás rendszere, amely hármas szintre is bővülhetett, ha ugyanazon évben a török, a kamara és Wesselényi is behajtotta az adót. 2 9 A Hódoltságban Wesselényi Pálnak Pélyen, Kishevesen, Abonyban voltak birtokai, és nem is akármilyenek! Pélyen 8 egésztelkes jobbágy élt, cenzusuk évi i Ft volt. A nyolc főből mindössze egynek nem volt igavonó ökre, és szintén egy személynek volt kettő. Egy személy 6 ökrös gazda volt, három 8, egy pedig io ökrös. Az északi-északkeleti területekhez képest jelentősnek mondható a lótartás (17 ló), a tehéntartás (76 vituli és juvenci), illetve a sertéstartás (55) is. A kishevesi adatok szintén megerősítik a Pélyen tapasztaltakat. Az itt lakó jobbágyok jelentős igavonó ökörrel rendelkeztek (akadt köztük két 10 ökrös és egy 16 ökrös gazda), magas volt az általános állatállomány száma, illetve 5 gazdának szép juhállománya is volt ekkor. 3 0 A faluban találunk 14 zsellérállapotú lakost, akiknek évi cenzusa 50 dénár volt, és a szokásnak köszönhetően az összeírok nem rögzítették a teleknagyságot. A zsellérstátuszba soroltak állatállományát figyelembe véve nehéz lenne elképzelni teleknélküliségüket, amelyen nemcsak a házhoz kapcsolódó belső telket, hanem a határban lévő nyomásokat is értjük. A 14 főnek a fele birtokolt igavonó ökröt, 4-en lovat, de mindegyiküknek volt tehenük, a legtöbbjüknek sertésük is (egy főnek 10). Más magyarázatunk nem lévén, úgy véljük, jövevényekről van szó, akik a felmérés időpontjában még nem tartoztak robottal. Az is lehetséges, hogy a többi gazdához képest alacsony ökörszám miatt kapták ezt a besorolást. Azt nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy az egyébként is széles, kiterjedt határral rendelkező hódoltsági településeken ne osztozkodtak volna igazságosabban az ott élő jobbágyok. Abony esetében ugyanezt a helyzetet találjuk: 11 fő egész telken élő jobbágy 1 forint cenzust fizetett. Tagjaik között 14, 16, 17 ökrös, 10, 20, 30 sertést, 30, 50,130 juhot tartó gazdákat is találunk. Tíz fő a zsellérek száma, akik ugyan általában véve kevesebb állatállományt bírtak, de így is 4 főnek 2 ökör volt a tulajdonában. A magas állatállomány magyarázata több ok is lehet. Valószínűleg történelmietlennek hangzik, de úgy tűnik, ez a vidék, bár hódoltsági terület volt, egyáltalán nem szenvedett a portyáktól, a török birtokosuk, illetve egykori magyar birtokosuk túlkapásaitól. Tehát a jobbágyság számára ideális hely volt nemcsak az életben maradásra, hanem a jelentős gyarapodásra is. A magas állatszám ugyanis feltételezi, az itt élő jobbágyok kereskedelemből éltek, bekapcsolódtak a marhatenyésztésbe (ezért a magas ökörszám), a juhtenyésztésen keresztül a gyapjúval való kereskedelembe, illetve a sertéspiacba is. 3' Kisheves település jobbágyainak állatállománya fiú ökör ló tehén üsző, tinó sertés juh telek cenzus/Ft jobbágyok 8 2 2 2 10 25 i i 2 8 2 3 2 12 30 i i 3 10 2 6 2 i i 6 I 3 3 i i 29 Szakály: 1670-es évek mozgalmai 62-63. 30 MOL U et C Fasc. 9. No 46. 1679. l-l gazdának 20, 25 és 30, egynek 100, egynek pedig 150 juha volt! 31 Érdemes a Wesselényi birtokokat összevetni a középbirtokos nemesség török területen lévő falvainak állapotával.
