Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)
OKKUPÁLT FŐNEMESI URADALMAK A SZEPESI KAMARA KELETI PEREMVIDÉKÉN 403 ránézésre érdekesnek tűnhet az asszony birtokainak okkupációja, azonban a kamarának jó oka volt erre a lépésre. Lónyay Anna, fiával Wesselényi Pállal a Partiumból szervezte az ellenállást, illetve a fegyveres harcot. Nekik lehet tulajdonítani a gombási mészárlást, mivel annak értelmi szerzői és szervezői is voltak. A birtokok elkobzása után is folytatták „kuruc" ellenállásukat, Wesselényi Pál a későbbiekben rövid időre Thököly Imre legfőbb vetélytársa volt a bujdosók vezetéséért folyó pozícióharcban. 1670-ben három uradalom került elkobzásra Tokaj, Kaszony és Vásárosnamény központokkal. 2 2 A Kemény család tokaji birtoka öt települést foglalt magában, értékét a két hegyaljai mezőváros, Tokaj és Tarcal szőlői adták. Tokajban jól kiépített központ állt Lónyay Anna rendelkezésére, kúriájában élő taksások évente 105 Ft 48 dénár bevételhez juttatták. Ezen kívül szabad korcsmáltatási és mészárszék joga volt a mezővárosban. Tokajban 6 szőlő (15 600 Ft), Tarcalon 5 szőlő (700 Ft) alkotta majorsági gazdálkodását. A Hegyaljával szemben, de már a Tiszántúl szabolcsi részén lévő három falu Csobaj, Szentmihály és Büd részbirtoka viszont korántsem mutatott jelentős gazdasági erőt. Általában a hegyaljai birtokosok célja a közeli szabolcsi falvakban való részbirtokszerzés volt, azért, hogy onnan biztosítsák a szőlőműveléshez szükséges ingyen jobbágyi munkaerőt. A 17. század második felétől azonban már inkább csak munkabérért dolgoztattak, így ezeknek a falvaknak a „robotfunkciója" megszűnt, valamint állandó török zaklatásnak is ki voltak téve. 2' A három faluban mindössze 2 egész telkes jobbágy lakott, és egy zsellér, a puszta telkek száma 7 volt. Ennek ellenére, a tokaji kúriában lévő taksások magas száma kivételesnek tekinthető. 2 4 A Bereg vármegyében fekvő kaszonyi és a vásárosnaményi uradalmak a hagyományos szemtermelő-állattenyésztő birtokok közé tartoztak. Kaszony mezőváros központtal „üzemeltetett" birtokot egy szabad házból irányították, itt alakították ki az aliódiumokat is: 72 köblös szántó, 100 szekér szénát termő rét, és 34 hordó bort termő szőlő (7 darab) aliódiumokat. A jobbágyi munkaerőt 13 egész-, 35 féltelkes jobbágy, valamint 14 zsellér szolgáltatta, ezenkívül 20 pusztát is összeírtak. A kaszonyi majorságból 1671-72-ben összesen 239 köböl búza, 40 3/4 köböl zab, 1 köböl borsó és 1,5 köböl lenmag jött be. 2 5 A 72 köblös földből összesen 282V4 köböl terményt nyertek, ami 3,9-es átlag. A vásárosnaményi uradalom sem volt a termelő jobbágyok számában sokkal jobb helyzetben. A régi Lónyay birtokon lévő mezővárosban kastély állt, amihez 170 köblös majorság, 16 szekér szénát adó rétaliódium tartozott. A földesúri bevételt gyarapította még az ott lévő kocsma és malom.. Ezenkivül az uradalomhoz tartozó másik 10 településen csak jobbágyokat és zselléreket találunk, más bevételi forrást (regálékat) nem. Az uradalom területén 12 egésztelkes, 28 féltelkes jobbágy, 6 zsellér lakott, magas volt a puszták száma, összesen 31. Ez a szám pedig az uradalom pusztulására, elnéptelenedésére enged következtetni. A fejedelemasszony medgyesi váruradalma szintén jelentős területen feküdt, a domíniumot alkotó településeken jelentős számú népesség élt. Mint korábban említettük, Medgyesnek fontos szerepe volt a Wesselényi mozgalom korai szakaszában, hiszen innen szervezték a környékbeli nemesség ellenállását. A majorsági gazdálkodás nem volt kiterjedt az uradalomban annak nagyságát tekintve: 310 köblös szántó- és 200 szekér szénát adó rét került összeírásra. A domíniumban két vámot (Medgyes, Kraszó) találunk, Apán jelentős erdőbirtokot (1000 sertés makkoltatására valót), Ballagon és Medgyesen vízimalmokat, Szinyérváralján pedig 3 darab 99 köblös termést adó szőlőt. A várbirtokon 38 egésztelkes, 116 féltelkes, 7 háromnegyedtelkes, 68 negyedtelkes, 7 harmadtelkes, 17 ötödtelkes, 8 hatodtelkes jobbágy, 6 zsellér, 12 insckripciós élt. A Medgyeshez tartozó, de távol, a Heves vármegyei török hódoltságban lévő két faluban Nagykörűn és Fegyverneken 21 jobbágyot és 6 zsellért írtak össze, itt a teleknagyságot nem rögzítették, mivel a hódoltsági részen élők jobbára taksával váltották meg szolgálatukat. Az uradalomban magas volt a puszták száma: összesen 171 jobbágy és egy nemesi telek. 22 MOL U et C Fasc. 157. No. 73. 1673 körül. 23 Ulrich Attila: Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XLI évf., Nyíregyháza 1999. 329-341. 24 Ulrich Attila: A tokaji uradalom gazdálkodása a XVII. század második felétől a napóleoni háborúk koráig. Tokaj, Várostörténeti tanulmányok i V. Tokaj, 2003. lOO.p. 25 MOL Filmtár 3945. doboz.
