Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - ULRICH ATTILA: Okkupált főnemesi uradalmak a Szepesi Kamara keleti peremvidékén (1670-1673)

OKKUPÁLT FŐNEMESI URADALMAK A SZEPESI KAMARA KELETI PEREMVIDÉKÉN 401 szőlőaliódiumot is összeírtak, az 5 darab szőlő 70 hordós termésre volt képes. A hegyvidéki jelleg miatt ki kell emelnünk az erdőhasználat, illetve a halászat teremtette lehetőségeket. Szerednyén 2000, Pálócon 1000 sertés makkoltatására elegendő erdőséget találunk, de más helyeken is jó erdőket írtak össze (Szenna, Solymos, Rebrina). Halászat Szennán, és Pálócon folyt, ez utóbbi helyen a földesúr külön halászt is foglalkoztatott. Az uradalomban annak nagyságához mérten kevés szolgáló népességet, 5 egésztelkes, 27 féltelkes, 7 negyedtelkes jobbágyot és 5 zsellért találunk. A barabási uradalom Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyei helységekből állt. Területén jelentős majorsági termelés folyt 503 köblös allódiumon, illetve 208 szekér szénát termő réteken. Majorságszőlők Kaszonban, Semsén és Salánkon lettek kialakítva, összesen 63 hordós terméssel. A barabási javak esetében is megfigyelhető, hogy a természeti adottságoknak megfelelően az erdőhasznosítás, illetve a halászat kiemelkedő szerepet kapott. Semsén 3000, Salánkon 4000 sertés számára való makkos erdőkkel! Az uradalomban több helység a földesúrral közösen birtokolta az erdőből és a halászatból származó bevételeket (Semse, Barkaszó, Kelecsény), vagy a jobbágyok kezében volt teljesen (Pály). Ezen kívül Barabáson egy-egy száraz- és vízimalmot is összeírtak, Adonyban és Doboson vámot, igaz, az adonyi vámot a helység bérelte évi 1 Ft-ért, a dobosit pedig a Tholdi családdal közösen birtokolták. Barabás esetében újabb allodizálás tanúi lehetünk. Ahol arra alkalmas hely volt, ott rögtön majorságot alakíttatott ki Forgách Miklós. A két nagyobb majorkodó hely (Barabás - 217 köböl, Dobos - 119 köböl) mellett több kicsit is találunk. Varsányban 47, Salánkon 49, Kis-Dobos 12, Kisvarsány 47, Pály 12 köblös majorsággal bírt. A kis majorságokat minden bizonnyal el tudták látni a helyi jobbágyok is. A források alapján valószínűsíthetjük, hogy Forgách uradalmaiban a robot nagysága igen jelentős lehetett. Az ide eső földterületet 36 egésztelkes, 2 háromnegyedtelkes, 50,5 (!) féltelkes és 6 negyedtelkes jobbágy, 2 zsellér művelte. Forgách Miklós barabási uradalmának jobbágynépessége és adózási rendszere'

9 helység jobbágyok száma ökrös egésztelkes 1/2 telkes 1/4 telkes 1/3 telkes puszta cenzus tized kilenced Barabás 16 11 4 12 3 nincs sertés gabona Barkaszó 9 4 I 5 1 2 nincs sertés gabona Som 12 8 2 7 1 2 nincs sertés, gabona bor Hetyén 5 1 2 3 1 van sertés nincs Bodoló 2 1 2 3 nincs sertés nincs Kelecsény 1 1 1 Precedens szerint Adony 3 I 2 1 Atya 1 1 1 19 A táblázatból kimaradtak a robotra vonatkozó megjegyzések. Az uradalomban minden jobbágy robottal tartozott, valószínűleg az etalon a barabási jobbágymunka lehetett, ami heti egy nap igásrobotot jelentett.