Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt

384 TRINGLI ISTVÁN egyházakat, némelyiküknek ugyanis fennmaradtak a pápai ügyintézés során keletkezett előiratai és későbbi megerősítései is. Újhely és Patak plébániái e felsorolások mindegyikében külön szerepelnek. Az újhelyi plébánia ott van Lövőid és Segesd után, Lampértszásza és Szőlős előtt az első ilyen listán, IX. Bonifác pápa 1389. évi bulláján, a második, 1397-ben keletkezett okmányon, az esztergomi egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvében Patak, Lampértszásza és Szőlős után, majd IX. Bonifác 1400-as bulláján, ugyanazon a helyen, ahol tizenegy évvel korábban is szerepeltették, végül 11. Pius 1464-ben kiadott bullájában Visegrád és Nagypatak után, Lampértszásza és Bereg előtt.

4

6 A plébánia exempt jogát más adatok is bizonyítják. 1411-ben Újhely városát az esztergomi érsek, illetve vikáriusa akarta interdictum alá venni.

4

71468-ban egy szentszéki perben az esztergomi egyházmegyében fekvőnek nevezték a plébániát, az ügyet ekkor - akárcsak 1411-ben - az esztergomi egyházmegye bírósága előtt tárgyalták.

4

81523-ban egy egri egyházmegyei közjegyző nevezte a várost az esztergomi egyházmegyéhez tartozó településnek.

4

9 Mint már az eddigiekből is kiderült, az exempt egyházak egyik legfontosabb joga az önálló tizedszedés volt. Az ilyen egyházak plébánosai maguk szedték be plébániájuk tizedét, nem osztoztak azon a püspökkel. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékből Patak és Újhely egyformán hiányzik.

5

0 Sem a pataki, sem az újhelyi plébános nem az egri egyházmegye adószedőjének fizette a pápai tizedet. A tizedszedés a pataki plébános joga volt. A korábban már említett, a pálosoknak szóló 1515-ös oklevélben igen szemléletesen fogalmazta ezt meg a pataki plébános. Esztendőnként - írta Rojcsai István - szüret és aratás után ha személyesen ott vagyunk, nekünk, vagy pedig udvarbíránknak a bor-és gabonaköblök után számadást adjanak, hogy azt regisztrumunkba bevezethessük, nehogy olybá tűnjék, hogy utódaink és egyházunk jogai csorbulnak.

5' Ezek után természetes az is, hogy a dézsma nagyobbik része a pataki plébánost illette meg. Az újhelyi városprivilégium rendelkezése látszólag ellent mond a pataki plébános tizedszedései jogának, csakhogy az oklevél épp a kritikus helyen lyukas, és több szó is hiányzik. E szerint István herceg úgy rendelkezett, hogy az újhelyiek ugyanúgy fizessék a tizedet, ahogy a patakiak szokták, azaz a tizedüket saját papjuknak adják.

5

2 Ez a mondat az oklevél első kiadójának olvasatát követi. Wenzel Gusztáv talán még látta a mondat második felében a tized (decima) szót az oklevélen, ma azonban ott már csak egy szó végi „a" betű olvasható, így tehát az újhelyi alapítólevél e mondatának hagyományos értelmezése bizonytalan. Bármi is állt az 1261-es oklevélben, az újhelyi tized megosztását más forrásokból is megismerhetjük. Nem sokkal a pataki uradalom reformációja után 46 A három pápai bullát átírta X. Leó 1513. évi bullájában. A pápai regisztrumkötet alapján kiadta: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum edita ex tabulariis vaticanis deprompta, coilecta ac Serie chronologica disposita ab Augustino Theiner. Tom. I—11. Romae 1859-1860.1389:1. 598., 1400:1. 598., 1464: 1. 602. Az 1400-as bullát Szécsi Dénes bíboros-érsek V. Miklós pápával 1454-ben megerősíttette. Lukcsics Pál: A XV. századi pápák oklevelei, I—II. Közrebocsátja a Római Magyar Történeti Intézet. Bp. 1931., 1938. (a továbbiakban: Lukcsics) 11. 328. II. Pius bulláját nem a Leó-féle átírás, hanem saját regisztrumkötetének ugyanott meglevő kiadása szerint használtam. A Leó-féle bulla eredetije: DF 237 361., 11. Piusé: DF 237 327. A vizitációs jegyzőkönyv kiadása: Kollányi Ferenc: Visitatio capituli e.m. Strigoniensis anno 1397. Történelmi Tár 1901. 244. Ezt átmásolták az 1629-ben tartott nagyszombati zsinat jegyzőkönyvébe, ahol egy második, bővebb, az exempt plébániákat ABC-rendben tartalmazó jegyzékben is szerepeltették a vizitációs jegyzékben már meglevő egyházakat. Decreta synodi dioecesanae Strigoniensis ... MDCXXIX. Pozsony, 1629. (a továbbiakban: Decreta synodi) 84., 88. 47 Károlyi I. 576. 48 „in curia seu in ambitu domus honorabilis domini Sebastiani de Wyhel plebani diocesis Strigoniensis" - DL 8797. (Bándi: Pálos oklevelek 65. sz.) 49 „concivis de Wyhel diocesis Strigonisensis" - DL 23 823. (Bándi: Pálos oklevelek 91. sz.) 50 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Geographia ecclesiastica Hungáriáé ineunte saeculo XIV e tabulis rationes collectorum pontificorum a. 1281-1375 referentibus eruta digesta illustrata. Bp. 1891. 2. 817. Nem tüntették fel őket sem az egri, sem az esztergomi tizedfizető egyházak között. Az 1284-ben az egri egyházmegyében említett öt exempt egyház közül a tizedlajstromban csak Szőlős és Lampértszásza szerepel, mindkettőt az egri egyházmegyében írták össze. Lampértszásza ekkor már összeolvadt Beregszásszal, közös egyházuk volt, így az egykori két település exempt jogai épp fordítva alakultak, mint Pataknak és Újhelynek: a két exempt beregi plébániából egy lett, a patakiból pedig kettő. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1987.' (a továbbiakban: ÁMTF) 1. 533. Szőlősnek és Lampértszásznak 1334-ben és 1335-ben is csak a neveit jegyezték fel, azt nem, hogy fizettek-e tizedet. Mon. Vat. 1. 356., 371. A jászói rendház Patakhoz hasonlóan hiányzik az összeírásból, 1332-ben csak a jászói plébánost írták össze. Az egri püspökség újvári esperesi kerületében fizetett azonban tizedet Szepsi, aminek plébánosa azt állította magáról, hogy Esztergomhoz tartozik, mert exempt (et est exemptus, et dyocesis Strigoniensis et dictrictu de Torna). Mon. Vat. 1/1. 233., 207. 51 „singulis annis post vindemiationem et messionenr frugum... nobis, si personaliter affuerimus, aut provisori curie nostre rationem cubulorum vini et frugum dare tenantur, ut ad registrum nostrum inscribitur, ne successorum nostrorum et ecclesie nostre videatur juri derogari" - DL 22 709. (Bándi: Pálos oklevelek 89. sz.) 52 „Decimas eo modo per omnia solvere debeant, quemadmodum hospites de Potok dare consueuerunt... decima ipsorum sacerdoti eorundem cedere debeat." - Wenzel VIII. 5.