Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához
374 C. TÓTH NORBERT Fentebb már utaltam rá, hogy a kancellár számomra meglepő módon nem tudta birtokba venni az egri püspökséget. Ennek oka a jelek szerint az volt, hogy időközben az egri főpapi széket betöltötték. 11. Lajos király 1522. április 15-én levelet írt Prágából Szelei Tomori Jánoshoz, választott egri püspökhöz (domino Johanni Thomori de Zele electo episcopo ecclesie Agriensis), amelyben válaszolt Tomori János panaszaira. Ezek szerint a választott püspök azt írta az uralkodónak, hogy habár ő megkapta tőle a püspökséget, ám azt bizonyos garázda személyek miatt nem tudta birtokba venni (Scribitis inter alia vos in episcopatu Agriensi iamdudum per nos collato aliquos impeditores et molestatores habere). A király, mivel kegyét megváltoztatni nem akarta, ezért meghagyta Thurzó Elek királyi kincstartónak - aki minden pénzt és királyi kincset kézben tart (qui omnes pecunias et thesauros nostros regios tenet) -, ha másképp nem megy, erővel és embereivel foglalja el számára a püspökséget és adja át neki (ut ipse vos, si aliter fieri nequit, etiam magna vi et copia hominum in ipsum episcopatum introducat et in eius possessione atque dominio statuere debeat). 8 8 Mint fentebb már láttuk, 1522. június 14-én Paksi János egri kormányzóként adott ki okleveleket. Kérdés, ha a király nevezte ki Tomorit püspökké, akkor miért volt szükség kormányzóra. Az egyik lehetséges variáció szerint Paksi János ténylegesen nem a püspökség kormányzója, hanem az adminisztrátora volt. (Az oklevelek tartalmuk alapján megfelelnek e feltételezésnek.) A másik lehetőség, hogy Paksi ]ános és társai voltak a püspök zaklatói, ez esetben viszont az eltelt két hónap alatt nem történt változás a püspökség birtoklásában. János egri püspökségére még egy adatunk van: 1523 első felében, de mindenképpen február vége előtt 8 9, a püspök egyúttal mint a (sátoralja)újhelyi Keresztelő Szent János-monostor apátja (Johannes Thomori de Zele minister ]hesu Christi miseratione divina episcopus Agriensis, de monte Sancti Johannis baptiste sanctissimus pater sue regie maiestatis ac pastor ovium Dei orphanusque vestre serenissime dominationis) levelet írt Újhelyről nem másnak, mint Ferdinánd osztrák főhercegnek, hogy járjon közben érdekében Lajos királynál azért, hogy az uralkodó ne higygyen az őt mocskolóknak és tartsa meg méltóságában (rogo vestram serenissimam dominationem nunc in meis magnis necessitatibus, ut rogate dominum meum serenissimum regem Lodovicum, ut me teneat in sua promissione et ne cedat mendaciis dominorum). 9" A későbbi eseményekből már láttuk, hogy a kérés nem talált meghallgatásra, s az év második felében Szálkái László elfoglalhatta a püspöki széket. A legkülönösebb az egészben, hogy Szelei Tomori János eddig teljesen ismeretlen volt a kor szereplői közül, és személyére az idézett két oklevélen kívül sem előtte, sem utána más információval nem rendelkezünk. (Neve alapján a Nógrád megyei Szele 9' jöhetne szóba, de a falunak és birtokosainak nem ismerjük a történetét.) Kérdés továbbá az is, hogy ha a király az egri püspökséget lefoglaltatta a kincstár számára, ráadásul tisztségviselőket is küldött oda, akkor miért nevezett ki egy - számunkra - teljesen ismeretlen személyt a püspökség élére. Mindenesetre az 1523-as év elejére a király átgondolta korábbi döntését és ismét Szálkái Lászlót állította a püspökség élére. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy 11. Lajos király (és tanácsa), ahogyan korábban (pl. Zsigmond király uralkodása alatt) 9 2, ha szükséges volt, lefoglalta a királyi kincstár számára a legjövedelmezőbb egyházmegyéket, és ezzel együtt megakadályozta, hogy akár legközvetlenebb hívei is megszerezzék azokat. 88 Helytartói oklevéltár 39. sz. 89 II. Lajos király febr. 18-án írt levelében kérte a pápát arra, hogy nevezze ki Szálkáit az egri püspökségre. (Helytartói oklevéltár 160. sz.) 90 Helytartói oklevéltár 147. sz. 91 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I. Bp., 1890. 107. 92 Vö. Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 83.) Budapest, 1977. 80-81. - Az esztergomi érsekség példáján lásd C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között. Századok 137. (2003) 885-896.
