Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - E. KOVÁCS PÉTER: Mit evett Zsigmond 1414. június 27-én?
336 E. KOVÁCS PÉTER A magyarok sem panaszkodhattak. Pelsőci Bebek Imre vajda fia, András udvari lovagból 1415-ben lovászmester lett, míg Pelsőci Bebek Detre fia Péter a székely ispáni címet kapta (1423-1427), és 1435-ben báróként említették. 20 5 Szántói Lack Dávid főkamarásként kísérte Zsigmondot Itáliában, de hamarosan szlavón bán lett (1415-1419) és egyben a vránai perjelség kormányzója (1415-1417). 1423-ban már a bárók között találjuk. 204 Ákosházi István fia László új adományként megkapja testvéreivel Ákosháza birtokot (Zala m.). Érdemes volt tehát hívás nélkül Zsigmonddal jönni Itáliába. 20 5 Ákosházi Moncalvóban is adományt kapott, Nádasdi Tamás fia Andrással együtt, lklod birtok (Vas m.) került új adományként hozzájuk. 20 6 A másik Moncalvóban kiadott oklevélből tudjuk, hogy Nádasdi Tamás másik fia Ozsvát (együtt Andrással), valamint Előjárói János fia Gál Vas megyei birtokokkal lett gazdagabb. 20 7 Kusalyi Jakcs fia István fia Mihály és családtagjai - szintén új adományként - a királyi kegy következményeként Désháza (Közép-Szolnok m.) birtokkal növelték vagyonukat Astiban. 20 8 Az ő karrierjén is sokat segíthetett az itáliai szolgálat, igaz, egészen 1426-ig udvari lovag maradt. Utána azonban székely ispán (1427-1438) lett. Zsigmond halála után országnagy (1439—1440), erdélyi vajda (1440-1441) lett. 20 9 Sóvári László fia Sós Miklós azok közé tartozik, akik udvari familiárisként élték tovább életüket (1418-1435). 21 0 Rátóti Tari Lőrinc királynéi asztalnokmester (1407-1414) és királyi tanácsos (1414), aki ekkor már túl volt a Szent Patrik írországi purgatóriumának a meglátogatásán, országos méltóságot már nem kapott Zsigmondtól. 2" Az utolsó állomás A berni napokra a város krónikájában találunk adatokat. A király vespera után érkezett Bümpizhez (ma már Bern része). Zsigmondot több mint nyolcszáz, míg Vili. Arnadeo di Savoia grófot több mint hatszáz lovas kísérte. Ahogy fentebb láttuk, ez enyhe túlzás, de a hadseregek és az érdeklődők számának a becslése a mai napig gyenge pontja az emberiségnek. Ebben az esetben elégedjünk meg azzal, hogy a július 3-át helyesen tudta a krónikás. 21 2 Ezt a dátumot látszik megerősíteni Franz Rudella 16. századi frieburgi krónikája is. Ebben a szerző megemlítette, hogy 1414. július 2-án érkezett meg Zsigmond és kísérete a városba. A megelőző napokban két követséget is küldtek, hogy megtudják, merre is jár Zsigmond. Az egyiket Veveybe, a bíró vezetésével, a másik delegáció Saint Branchier im Wallisban, Thonon les Bains-be és Villeneuveben szerette volna megtudni, hogy merre is jár Zsigmond. 21 3 Bern polgárai és a klérus a kereszttel meg más egyházi kegytárgyakkal Bümpizig jöttek a Zsigmond elé. A menet elején 500 fiatal fiú, mind 16 év alatt, haladt. Az egyik nagyobb közülük a birodalmi zászlót vitte, mások pedig papírból készült pajzsokat, és a fejükön festett birodalmi sasokat viseltek. Amikor a király rájuk figyelt, mindannyian letérdeltek előtte. 2' 4 Ennek a jelenetnek az ábrázolása megtalálható Diebold Schilling munkájában (Diebold Schilling: Spiezer Bilderchronik, 1484/85). 2, 5 Ezután a keresztettel, monstranciával és dicsőítő énekekkel érkező egyháziakat fogadta. Következő lépéseként a berni bíró (Petermann von Krauchtal), 203 Engel: Archontológia II. 26-27. 204 Engel: Archontológia 11. 138. 205 ZsO IV. 2163. sz. 1414. 06. 24. Pontestura. Zsigmond oklevele. 206 ZsO IV. 2028. sz. 1414. 05. 28. Moncalvo. Zsigmond oklevele. 207 ZsO IV. 2007. sz. 1414. 05. 21. Moncalvo. Zsigmond oklevele. 208 ZsO IV. 1879. sz. 1414. 04. 19. Asti. Zsigmond oklevele. 209 Engel: Archontológia II. 112. 210 Engel: Archontológia II. 216. 211 Engel: Archontológia II. 239-240. 212 Die Berner-Chronik 217-218. 213 Die Grosse Freiburger Chronik des Franz Rudeila. Vorgelegt von Silvia Zehnder-Jörg. Freibourg/Schweiz, 2005. 194. Zsigmond Friburgban: Ferdinand Rüegg: Hohe Gäste in Freiburg in Uechtland vor dessen Beiritt zur Eidgenossenschaft. In: Freiburger Geschichtsblätter 15 (1908). 1-69. 2-4. 214 Berner-Chronik 218. 215 Az ábrázolást lásd: Hans Gustav Keller: König Sigmunds Besuch in Bern. Thun,] 937. 9.
