Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - E. KOVÁCS PÉTER: Mit evett Zsigmond 1414. június 27-én?

316 E. KOVÁCS PÉTER használta fel, hogy megtámadta Monferrátót, elsősorban azért, hogy visszaszerezze Vercellit. Gian Giacomo már 1414. február 26-án megparancsolta a városok megerősítését, mert az ellenséges seregek már Chiavassóig nyomultak előre. Hiába tért vissza tavasszal 11. Teodoro Paleologo az őrgrófságba, Filippo Maria Visconti mi­lánói herceg csapatai ekkor sem vonultak vissza, ezért érthető, hogy áprilisban a monferratói városok 25 ezer forintos hadisegélyt szavaztak meg az őrgrófnak. Zsigmond örömmel vette, hogy támogatókra talált Milánó ellen és 1414. május 19-én Pontesturában VIII. Amedeo di Savoia, Ludovico di Savoia-Acaja és 11. Teodoro Paleologo szövetségre is léptek Zsigmonddal a lombard városállam ellen. 8 Szintén ebben a városban adta ki a király június 16-án azt az oklevelét is, amiben birodalmi gyűlést hívott össze a németországi viszályok miatt. 9 Zsigmond alaposan megismerhette a monferrátói őrgrófságot, hiszen közel három hónapig tartózkodott ott és ezalatt több városban is megfordult. Az utolsó ismert ezek közül a fentemlített Trinó volt, ahol nem csak Ragúza ügyével foglalkozott, hanem megújította a régi családi szövetségét VI. (Őrült) Károly francia királlyal, (Rettenthetetlen) János burgundi herceg ellen. 1 0 De megfordult ekkor a városban Vignola urának, Uguccione de Contarinak a követe (Tommaso de Perundulis ravennai érsek), aki Nicolö 111 d'Este ferrarai herceg meg­bízásából Zsigmond és Velence között próbált közvetíteni, valamint a görög császár egyik diplomatája, aki szintén velencei békekötésen fáradozott." Zsigmond itineráriuma 1414. június. 26-a és 1414. július 6-a között Zsigmond Trinó után - Windecke szerint - keresztülvonult Savóján és az üchtlandi Fribourgon át érkezett meg a svájci Bernbe.' 2 A király útvonala a szakirodalom szerint a következő lehetett: Ivrea - Aosta - Szent Bernát-hágó - Rhonetal - Waadt kantonon át - Romont - Bern." A fenti kis itinerárium forrásbázisa több elbeszélő munka, az összeállításához más típusú forrásokat senki sem használt. Ennek egyetlen oka lehet: teljesen érdektelen, hogy Zsigmond milyen úton vonult ki 1414 nyarán Itáliából, nem beszélve arról, hogy a főbb állomásokat már a 19. században tisztázták. Valójában én is csak azért kerestem okleveles bizonyítékokat számtalan levéltárban, hogy kimerítő választ tudjak adni a címben feltett roppant fontos kérdésre. Szerencsére sikerrel jártam, az Archivio di Stato di Torino fondjai között rábukkantam egy gazdasági iratra' 4, melynek segítségével talán tisztázhatjuk: mit is evett Zsigmond 1414. június 27-én? Az alább közölt itineráriumból jól látszik, a feltételezett irány nagyrészben megegyezik az általam felvázolttal, hiszen a hágók ellenére a mai napig így kelnek át az Alpokon. A forrásból viszont nem csak a pontos útvonalat, hanem azokat az állomáshelyeket és az ott eltöltött időt is rekonstruálni lehetett, ahol Zsigmond és kísérete megfordult. Az itineráriumból az is kiderül, hogy a berni krónika mindkét megállapítása helyes: Zsigmond Romont felől érkezett, és július 3-án vonult be a városba. 8 Aldo di Ricaldone: Annali del Monferrato (951-1708). Torino, 1972. 456-457. 9 Hermann Herre : Die Beziehungen König Sigmunds zu Italien vom Herbst 1412 bis zum Herbst 1414. In: Quellen und Forschungen aus italienischen Archiven und Bibliotheken. Band IV. 1902.1-62. 10 Regesta Imperii XI. 1. 993. sz. 1414. 06. 25. Trino http://regesten.regesta-imperii.de . A letöltés ideje 2010. 04.14. A tanulmányban minden alkalommal, amikor erre a forráskiadványra (a továbbiakban: Rl) hivatkozom, ezt a weboldalt használtam. 11 Herre : Die Beziehungen 46-47. 12 Eberhard Windecke emlékiratai Zsigmond királyról és koráról. Fordította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Skorka Renáta. Bp. 2008. (História Könyvtár. Elbeszélő források 1.) 52. Továbbá: Skorka Renáta: Eberhard Windecke itineráriuma. Világtörténet 2009. 34-50. 13 E. Oehlmann: Die Alpenpässe im Mittelalter. In: Jahrbuch für schweizerische Geschichte. Band III. 1878. 167-289. 268-269. Valamint: E. Oehlmann: Die Alpenpässe im Mittelalter. In: Jahrbuch für schweizerische Geschichte. Band IV. 1879.163-324. 315. Romontba feltehetőleg június végén érkeztek meg. Erről egy berni követ számolt be. Die Bemer-Chronik 217. Rl XI. 1. 993a. sz. 1414 június vége. Romont. 14 Számadás.

Next

/
Thumbnails
Contents