Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - RÁcz GYÖRGY: AZ első megyei papíroklevelek

RÁcz GYÖRGY Az első megyei papíroklevelek Ha arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy mikortól használják a középkori megyei hatóságok Magyar­országon a papírt oklevelek kibocsátására, egy kivételes régió esetében jó esélyünk van a válasz megadására. A középkori magyarországi megye intézményének kutatásában az észak-keleti régió okleveles anyagának köz­readása révén az utóbbi években nagy horderejű változások történtek. Szabolcs 1, Bereg 2, majd Ugocsa 3 me­gyék okleveleinek regeszta formában történő kiadása után ugyanaz a fiatal csapat közös munkával Szatmár 4 megye okleveleit is kiadta. Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa megyék fentebb említett oklevéltárai azért jelentenek óriási segítséget a fenti témával foglalkozónak, mert igyekeztek pontosan kitérni minden esetben az íráshordozóra is, így általuk vizsgálható a papírhasználat elterjedése a megyei hatóságoknál. Ezeknek a megyei oklevélkiadásoknak a hátterében menedzserként az a Németh Péter állt, aki történészi és régészi munkásságával a legtöbbet tette eddig a régió múltjának minél jobb és pontosabb feltárásáért. A jubiláns, bár nem tehet róla, biztosan örül a ténynek: a 14. század hivatali írásbeliséget átalakító nagy forradalmában a megyék közül éppen azok a hatóságok állnak az első helyen, amelyek - különböző okok miatt ugyan, de - szorosan kötődnek hozzá. Jelenlegi forrásismereteink szerint ugyanis Zala, Szabolcs és Szatmár megye ható­ságától maradtak ránk a legelső megyei papíroklevelek. Az alábbiakban e változásnak, a megyei oklevéladás új íráshordozóra történő átállásának kezdeteit szeretném ismertetni. A magyarországi papírhasználat kutatásában a 2010. esztendő nagy jelentőségű évforduló volt, mert az első magyarországi papíremlék 1310-ből maradt fenn. A magyar papírhasználat és papíralapú történelem 700 éves évfordulója alkalmából a különböző szervezésben és helyszíneken megtartott rendezvénysorozat felhívta a figyelmet az új íráshordozó használatának kezdeteire, egyben a papír sajátos jellegzetességére, a vízjelre is. A Magyar Országos Levéltár - a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társasággal együttműködve - a konferenciákra és a kiállításokra történő előmunkálatok során alaposan áttekintette saját állományát és az éppen ekkoriban folyó digitalizálási munkák közben különös figyelmet fordított az első vízjeles és nem vízje­les papír oklevelek kiszűrésére és számbavételére. Az első papír oklevelek összegyűjtése ugyanis nem könnyű feladat. A kutatás nehézsége abban rejlik, hogy a szakirodalom, a forráskiadványok és a levéltári segédletek egyaránt értékes adatokat tartalmaznak - esetenként azonban hibákat is, amiket egymástól örökölnek a ki­adványok - de egyik segítségével sem tudjuk módszeresen összegyűjteni az anyagot. Az eddigi szakirodalom ugyan megállapította, hogy a 13. századi nyugat-európai megjelenés után az 1300-as években indul csak meg Magyarországon a papír oklevelek használata, az első néhány darabra fel is hívták a figyelmet, de megbízható összegyűjtésük, kritikájuk és leírásuk nem történt meg. 5 A korábbi szakirodalmi megállapítások óta ráadásul jelentős mértékben gyarapodott a középkori oklevélállományunk. Sajnos a Magyar Országos Levéltár közép­kori oklevél-adatbázisa nem tartalmaz olyan mezőt, amely az oklevél anyagát rögzítené. Ez a későbbiekben 1 Piti Ferenc: Szabolcs megye hatóságának oklevelei 1. (1284-1386). A nyíregyházi )ósa András Múzeum Kiadványai 55. Szeged-Nyfregyháza, 2004., illetve C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei 11. (1387-1526). A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 53. Budapest-Nyíregyháza, 2003. 2 Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526) A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Füzetei 3. Nyíregyháza, 2006. 3 C. Tóth Norbert: Ugocsa megye hatóságának oklevelei (1290-1526) A Magyar Tudományos Akadémia-Magyar Országos Levéltár Zsigmondkori Oklevél ­tár Kutatócsoport kiadványa. Budapest, 2006. 4 Piti Ferenc-C. Tóth Norbert-Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65. Nyíregyháza, 2010. (a továbbiakban: Szatmár). 5 Szőnyi László: 14. századbeli papiros-okleveleink vízjelei. Budapest, 1908.; Bogdán István: Vízjelek és vízjelkutatás. Levéltári Híradó 6. (1956) 27-35.

Next

/
Thumbnails
Contents