Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - LŐVEI PÁL: Újabb ismeretek a Sárkányrend emlékeiről

ÚJABB ISMERETEK A SÁRKÁNYREND EMLÉKEIRŐL 261 kőlapon a sisakdísz előtt a Sárkányrend jelvényét is ábrázolták, az 1987-es tanulmányban is - ugyanezen a néven - szerepeltettük.'

7 Utóbb Németh Péter volt szíves a figyelmünket felhívni a tévedésre, rámutatva, hogy Várdai Miklós - aki egyébként később még szabolcsi ispán is volt - 1446-ban hunyt el, és a sírkövön olvasható évszám alapján valójában testvére (mindketten Várdai Domonkos abaúji alispán fiai voltak), Várdai Pelbárt sírkövéről lehet csak szó; ő a források alapján 1437. április 28-án még életben volt, 1438. október 6-án pedig már elhunytként szerepel,

1

8 a sírkövön olvasható évszám 2. kép Erdőd (Ardud, Románia), római katolikus templom, Várdai-címer az intervallumot 1438-ra szűkíti. Mind Miklós, (fotó: Papp Szilárd) mind Pelbárt leszármazottjai fontos kormányzati és egyházi hivatalokat viseltek, és feltehető, hogy ha a hivatali-kormányzati karrier szempontjából jóval jelentéktelenebb Pelbárt elnyerte a sárkányrendi tagságot, akkor Miklós esetében is számolhatunk ezzel. A Várdai-családhoz köthető egy másik, korábban nem ismert sárkányos ábrázolás is. A kisvárdai sírkő rendjelvényével ellentétben a szatmári Erdőd (Ardud, Románia) római katolikus templomában, egy reneszánsz keretelésű, a 16. század elejére keltezhető kőtáblán a sárkánnyal övezett, ívelt Gutkeledoldalékeket ábrázoló címer (2. kép) kapcsolható a települést birtokló Drágfi családba beházasodó Várdaiakhoz.'

9 Az újabb vizsgálatok során vetődött fel, hogy az 1480-as években az ugyancsak Gutkeled nembeli Bátori család kezdeményezésére a Sárkányrendnek egy már a királytól független, főnemesi társasággá alakulása is megindulhatott, amelynek gyűléseihez alakíthatták ki a Bátoriak Szent György tiszteletére emelt nyírbátori templomának díszes stallumait.

2

0 Az 1987-es jegyzékben a Várdai-síremléken és a nagyközönség számára a Sárkányrendet alighanem légii kább megtestesítő Bátori-heraldika számos emlékén kívül a Gutkeled-nemzetséget még a Guti Ország és Szokoli családok tagjainak néhány pecsétje képviselte. Feltűnő volt, hogy sem a rend alapító tagjai közé tartóz: Maróti János macsói bánnak, sem pedig leszármazottjainak nem lehetett tudni sárkányos emlékéről. Újabban horvát szakirodalom hívta fel a figyelmet a Baranya megyei Valpó (Valpovo, Horvátország) vára tornyának föli szintjén a törtkőből falazott kupolaboltozat közepébe foglalt, sárkánnyal körülvett Gutkeled-címerre (3. kép), amelynek részletformái meglehetősen sajátosak - az állatfigura a korabeli párhuzamaihoz képest annyira egyér és „sarkos", hogy részletes helyszíni vizsgálatokat igényel, nem valamiféle későbbi historizmus alkotása17 Engel Pál-Lővei Pál-Varga Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica 11 (1983) 21-48: 24. (7. jegyzet)., Lővei 1987. 156. A sírkőről korábban: Szabó György: Kisvárda középkori kőemléke. In: Éri István (szerk.): Kisvárda történetéből. 1954. 70-71., Éri István: Kisvárda. Budapest 1965. 8; 4. kép. 18 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. 1-11. Budapest 1996. (História Könyvtár: Kronológiák, adattárak 5.) 11. 254., Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Magyar középkori adattár CD-ROM, Arcanum Adatbázis 2001, Gutkeled nem 5. Sárvármonostori ág. 10. tábla: Várdai. 19 A faragvány ismeretét Papp Szilárdnak köszönöm, vö. Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVI11. században. A Nyíregyházi jósa András Múzeum Évkönyve 52 (2010, megjelenés alatt); Papp Szilárd: Erdőd, római katolikus templom. In: Kollár Tibor (szerk.): Középkori templomok útja Szatmárban. (2011, megjelenés alatt) 20 Papp Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515. Budapest, 2005. 72-97; Művészettörténeti Értesítő 54 (2005) 166. (Lővei Pál opponensi véleménye) 21 Scitaroci, Mladen und Bojana: Slawoniens Schlösser - Von Zagreb bis Vukovar. Graz-Stuttgart, 2000. 309; Abb. 690., Mirnik 2008. Fig. 7-8 I. kép Valpó (Valpovo, Horvátország), Maróti-címer a vár tornyának földszinti boltozatán (fotó: Mirnik 2008. nyomán)