Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - SZŰCS ZSUZSA: Akkor és most (Régi épületek Tiszavasváriban)

AKKOR ÉS MOST 255 s ugyanilyen módon kerültek a gróf címére érkező küldemények. Lukács Ferenc patikus érdeklődését a gróf­nál tett egyik látogatása során megfigyelt postai tevékenység igen felkeltette, s a gróf felkérésére megalapította a község postahivatalát. Szabolcs megyében ekkor még csak Nagykálióban, Nyíregyházán, Nyírbátorban, Királytelken és Berkeszen voltak postahivatalok. Lukács Ferenc patikájában külön asztalt rendezett be a pos­tai teendők ellátására, melyben segítségére volt gyakornoka is, illetve fogadott egy embert, aki naponta bejárt lovas taligával a hajdúnánási vasútállomásra. Ezt a fuvarost ezután „postás Bagdinak" nevezték, s ezt a nevet családja is sokáig viselte. A postai főigazgatóság 1874-ben hivatalosan is kinevezte Lukács Ferencet Szent­Mihály postamesterének, aki ugyanebben az évben megvette Gönczi nevű szomszédjának házát, amit külön postahivatal céljára átalakíttatott. 1882-ben a gyógyszerész-postamester megszerezte a posta-távirdavezetői képesítést is. 1898-ban az Arany János utca 1. szám alatt új postaépületet létesített, mely az 1980-as évekig itt működött. Lukács Ferenc ezután az új épületbe költözött, a patikát a gyógyszerész diplomát szerzett Dénes fia vette át. 1915-ben ünnepelhette postamesterségének 40 éves jubileumát. 2 8 Az egykori postaépületben ma boltok sora található, ahol központi helye van a Fazekas János féle Sarki Delikátesz abc-nek. Római Katolikus templom (Petőfi út sarka) A Dessewffy-kastély kápolnája az idők folyamán kicsinek bizonyult a növekvő szentmihályi római katolikus hívek számára, ezért templom építését szorgalmazta a grófi család. Az első adatok erre vonatkozóan Dessewffy Aurél feleségének, gróf Károlyi Pálmának az egri érsekségnek cimzett levele, melyben leírja, hogy a megboldo­gult Molnár Ferenc plébános által az új templom építésére a hívektől 57.000 korona gyűjtetett össze. A többi költséget vállalja az uradalom, a belső berendezéshez pedig az érsekség segítségét kéri, amit meg is ígérnek neki. 1910-ben Nagy Emil plébános betegen fekszik, mert megfázott egy vadkacsavadászaton, azonban örömmel je­lenti betegágyáról, hogy a gróf már szállíttatja is az agyagot az építendő új plébániatemplom számára. Az új templom neogótikus stílusban készült, homlokzata nagyon emlékeztet a lourdesi kegytemploméra, ahová a grófi házaspár is zarándokolt. A templom tervezőjének neve ismeretlen. Van olyan szájhagyomány, hogy a Dessewffy család egyik kas­sai kanonok barátjának, Konrádnak tervei szerint készült volna. Az eredeti terven építés közben módosítottak Rhédey János jószágkormányzó utasítására. Kisebbre vették a méretek egy részét, mondván, hogy elegendő nagy lesz a hívek száma szerint. Az építésnél helybeli kőművesmester, Bardóczy András és munkásai is dolgoztak. 1912. szeptember 2-ra lett kitűzve az elkészült templom felszentelése. Samassa érseket hívta meg erre a grófi család, azonban ő nagy betegsége miatt nem tudott elmenni, ezért Petrovics Gyula nyíregyházi apát­plébánost bízza meg a templomszenteléssel. Fényes ünnepség keretében történt meg ez, Dessewffy Eleonóra születésnapján, s Szent Eleonóra tiszteletére lett megáldva az új templom. 2 9 Ócskaudvar - Kovács-fürdő (Hősök útja) Balogh László Mesél a múlt Tiszavasváriban című könyvében lehet olvasni az ócskaudvarról, ami a Dessewffy kastély elődje lehetett, mely az idők folyamán teljesen átalakult. „Az »Ócskaudvar« egy régi földesúri és a kiszolgáló, majorsági épületek telkét jelenti. ... A kastély a becslések szerint a XVIII. század legelején épülhetett. Adatszolgáltató idősek elmondták, hogy a régi kastély L-alakú volt. Elmondások szerint Sztarek nevű orvos volt az első magánember, aki megvette a kastélyt, majd Deák nevezetű jegyzőé, aztán egy német nevű családé, azután Gyulai nevű állatorvos birtokába került. A régi tulajdonosok megbontották egy-egy részét, s anyagát eladták. 1926­ban Szahóék is két nagy szobát bontottak el az északi végéről. Ugyancsak ők 1950-ben bontották el a déli végéről két szobát, melyek együttes területe 12x12 m volt.... Az 1950. után megmaradó rész 6 helyiségből állott." 3 0 28 Menner 1976. 78-85. 29 A Vasvári Pál Múzeumban őrzött Dr. Puskás Miklós atya kéziratában olvashatók a templom építkezésére vonatkozó adatok, melyek helytörténeti jelentőséggel bírnak. 30 Balogh L. 2006. 44-46.

Next

/
Thumbnails
Contents