Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - SZŰCS ZSUZSA: Akkor és most (Régi épületek Tiszavasváriban)
250 Szűcs ZSUZSA „ÉP1TETE 1824 TEKINTETES BÜD1 DOGÁLY JÁNOS MEGHALT 17 MÁJUS 1837 ÉLETÉNEK 81-1K ÉVÉBEN". 7 Zsidó temető A büdi rész határát elérve először a zsidók által lakott területre érkezünk, mely átvezet Szentmihályra. Büdszentmihály községbe már a XV111. században elkezdtek bevándorolni a zsidók, akik 1848-ban lettek anynyian, hogy hitközséget alapítsanak. 8 Meghatározott helyen kellett lakniuk, melyet a népnyelv „Zsidómajornak" nevezett. 9 Ennek a területnek a határát képezte a Nagybecskerek úton található körbekerített temető és kriptaépület, mely az egyedüli zsidó emlékhely maradt Tiszavasváriban. A második világháború után visszaérkező zsidók csak ezt a területet találták érintetlenül, így a megrongálódott zsinagóga helyett itt tartották alkalmaikat. Itt helyezték el egy koporsóban a fosztogatók által megrongált Tóra foszlányait is. 1 0 Zsinagóga A zsidók bevándorlása Szentmihály községbe a XV111. század közepén kezdődött el, bár beköltözésüket a későbbiek folyamán korlátozták, számuk az idők folyamán igen megnövekedett. Letelepedésük egy központi területre összpontosult, a „Zsidómajorra". Néhai Balogh László iskolaigazgató a következőket írja róla: „A »Zsidómajor« a mai Nagybecskerek utca végén, a zsidótemető és a R. Kovács féle telkek területén volt. Ez az akkori »kertség« legészakibb szélén kívül esett."" A büdszentmihályi zsidó hitközség 1903-ban építette fel neoklasszikus stílusban nagy templomát. Ugyanezen ingatlankomplexumon foglalt helyet az iskola, a kántor- és gondnoklakás, úgyszintén az alsófokú hitoktatást öt hittanítóval ellátó chéderépület, illetve a háromtanerős Talmud-Tóra épülete, melyet közel 80 növendék látogatott. Végül itt tartottak fenn vendégszobákat az átutazó szegények számára. A hitközségben folyó oktatás igen magas szinten folyhatott, amit az is bizonyít, hogy több rabbi is kikerült az intézményből. Legkedveltebb tanító és gondolkodó rabbi Grünfeld Simon volt, kit nagy tiszteletben tartott az egész település, amit az is bizonyít, hogy halálakor mind a községházára, mind a református templomra kifüggesztették a fekete zászlót. A zsidók lélekszáma 1928-ban volt a legmagasabb, 820 fő, 150 családban. Foglalkozás szerint: 2 tanító, 60 kereskedő, 8 köztisztviselő, 4 munkás, 1 nagyiparos, 5 orvos, 1 magántisztviselő, 7 SzSzM II. 383. A kötet ezen részének lejegyzője még találkozhatott ezzel az épülettel, melyet a szájhagyomány szerint - mert erre írásos adatot a városházán sem találtam - az 1980-as években bontottak el. 8 Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. Nyíregyháza, 1978. 9 Balogh László: Mesél a múlt Tiszavasváriban (a volt Büdszentmihályon). Tiszavasvári, 2006. 10 Harsányi László: A Büdszentmihályi Hitközség története. Budapest, 1976. 11 Balogh L. 2006. 63.
