Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BARTOS GYÖRGY- FÜLÖP ANDRÁS: Tiszaszentmárton gótikus temploma
220 BARTOS GYÖRGY—FÜLÖP ANDRÁS Az engedélyezési tervek (építész: Wittinger Zoltán, kerttervező: Kiss József) benyújtása után a soron következő feladat a templom szigetelésének megoldása volt. A passzív szigetelési rendszer kiépítéséhez a falak mentén i m széles, i m mély árkot kellett létesíteni a régészeti feltárás keretében, e szakaszok megelőző feltárására 2003 nyarán került sor. További igény volt, hogy a sekrestye alapfalait is tárjuk fel. Ezen kívül sor került a cementes lábazat és a fölötte átnedvesedett vakolatsáv eltávolítására és a falszövetek dokumentálására is. ! 2006 márciusában a szigetelési munkálatok - ennek megfelelően a régészeti munkák - a szentély belsejében folytatódtak. 4 Ezzel összefüggésben sor került a szentély falfelületeinek teljes festőrestaurátori feltárására (restaurátor: Pintér Attila) és további falkutatására. Jelenleg elmondható, hogy a szentély kutatása és helyreállítása megtörtént, a hajó régészeti feltárása viszont a jövő feladata. Ennek során lesz igazolható vagy cáfolható, hogy az említett 11. századi egyház valóban a tiszaszentmártoni templom helyén keresendő-e vagy sem, hiszen az eddigi kutatások során nem került elő Árpád-kori lelet vagy épületmaradvány. Ugyanakkor kiderült, hogy a ma látható gótikus templom, melyet a 15. század végére szoktak keltezni, 5 az eddigi elképzelésekkel ellentétben bonyolultabb periodizációt mondhat magáénak a késő középkoron belül is. Az alábbiakban ezt tárjuk az olvasó elé. Tiszaszentmárton és a templom története Tiszaszentmárton vidékéről számos jelentős honfoglaláskori lelőhelyet ismerünk, így Tiszabezdédről, 6 Eperjeskéről 7 vagy Mándokról. 8 Tiszaszentmárton területéről eddig egy bronzkori kincslelet ismeretes. 9 A falu templomra vonatkoztatható legkorábbi adata a százdi apátság 1067 körül keletkezett alapítólevelében található. 1 0 Az Aba nembeli Péter által létrehozott monostor adományai között említik Zsurk birtokot és tartozékaként Szent Márton kápolnát (predium Suruk cum capella Sancti Martini). Ezt az adatot a történeti szakirodalom gyakorta idézi, hiszen a 11. századi írott forrásokban általában kevés híradás szól a korszak falusi templomairól. A templom egyházi jogállása már csak azért is érdekes, mert 1067 körül a már addig is létező kápolna egy magánalapítású monostor fennhatósága alá került. A capella a legalacsonyabb rangú falusi templomok közé tartozhatott." A Zsurk birtok neve mellett álló predium kifejezés - az általános felfogás szerint - ekkoriban olyan földesúri gazdaságot, majorságot takart, mely olykor egy udvarház körül alakult ki, gazdasági épületekből állt, 3 Fülöp András: Tiszaszentmárton, református templom. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2003. (Szerk.: Kisfaludi Júlia) Budapest, 2004. 302-303. 4 Bartos György-Fülöp András: Tiszaszentmárton, református templom. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2006. (Szerk.: Kisfaludi Júlia) Budapest, 2007. 303. 5 A magyarországi művészet története. Szövegkötet. (Szerk.: Dercsényi Dezső-Zádor Anna) Budapest, 1970. 170. 6 Jósa András: A bezdédi honfoglaláskori temető. Archaeológiai Értesítő 16 (1896) 385-412., Hampel József: Alterthümer des Frühen Mittelalters in Ungarn. II. Braunschweig, 1905. 513-523., László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 128-134., Dienes 1961., Dienes István: A honfoglaló magyarok. In: A kisvárdai vár története. (Szerk.: Éri István) Kisvárda, 1961. 95-196, 139-150. Újabban: Révész László: Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak? A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 85 (1984) 615-639, 619-620., A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum. (Szerk.: Fodor István) Budapest, 1996.181-184. 7 Kiss Lajos: Az eperjeskei honfoglaláskori temető. Archaeológiai Értesítő 39 (1920-1922) 42-55., László 1944.134-138., Dienes 1961. 150-154., Révész 1984. 621., Fodor 1996. 72-76. 8 )ósa András: A mándoki honfoglaláskori leletről. Archaeológiai Értesítő 17 (1897) 361-363., Hampel 1905. 549-551., Dienes 1961. 154-157., Fodor 1996. 158-159. 9 Bóna István: Bronzkor. In: A kisvárdai vár története. (Szerk.: Éri István) Kisvárda, 1961. 74-83. 82. 10 Az alapítólevél legújabb kiadása, a korábbi irodalommal: Diplomata Hungáriáé Antiquissima. (Ed. Georgius Györffy) Budapest, 1992. 183. Az apátság Árpád-kori történetére vonatkozóan: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1966. 804-805. A monostor a mai Tiszakeszi határában feküdt, falait és temetőjét az újabb kori bolygatások nagyrészt elpusztították. (Kemenczei Tibor-K. Vég Katalin: A Herman Ottó Múzeum leletmentései és ásatásai az 1965. évben. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6 (1966) 403-407. 406.) 11 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971. 17-18.
