Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez
214 BALÁZSIK TAMÁS 9. kép A hajó keleti homlokzatának északi ablakából kibontott kőrács Míg a sértetlen állapotban megmaradt szentélyablakokat provinciális ízűként jellemezte, az ablakbefalazásokban talált maradványokból rekonstruált hajóablakok egyike kapcsán a dekorativitást a konstruktív formaképzés ellenében érvényre juttató megoldásról beszélt. Az kétségkívül jellegzetes különbség, hogy a szentélyablakokkal ellentétben a hajó nagy ablakainál a horony belső éle enyhén átmetsződik a csúcsív záradékában (lásd pl. az 1480-as évek végén, 1490 előtt építeni kezdett" Farkas utcai ferences templom szentélyablakainál megfigyelhető hasonló, de sokkal határozottabb átmetsződéseket). Az egykori kőrácsok jellegének megítélése szempontjából különös jelentőségűnek bizonyult, hogy a 2009-2010. évi munkálatok során a hajóablakok befalazásából előkerült két, egyforma, méretét tekintve egyenként 50 x 50 cm-es négyzetbe írható központi elem, 3 4 (9. kép) amelyek azonban nem erősítették meg a korábbi rekonstrukciók hitelességét, és amelyek alapján elmondható, a hajóablakok kőrácsai sem különböztek jellegükben a szentélypoligon északi és északnyugati ablakában levőktől. 3 5 Az északnyugati ablakon tűnik fel az a késő gótikus kőrácsokon nem ritkán megfigyelhető sajátosság is, amelynek lényege, hogy a kőrács rajzolata olyan hatású, mintha az ablak osztóval vagy osztókkal tagolt, félkör- vagy csúcsívekkel lezárt zónájának keskenyebb, vagy szélesebb sávját egy az ívek csúcspontján húzott vízszintes tengelyre tükröznék. Ilyen, mégpedig háromkaréjos félkörívek tükrözésével leírható rajzolatúak lehettek azok az ablakok is, amelyekhez az újonnan előkerült kőrácselemek tartoztak. 36 Az eredeti darabok különlegessége, hogy bennük az üvegfalc belső szöglete nem derékszögű, hanem hegyesszögű, ami jelentősen megkönnyítette az üvegezés rögzítését. A hajó további jellegzetességeként említendő az a két, egyforma méretű, szegmensíves záródású, a padlózatról induló 15 cm széles élszedéssel ellátott faltükör, amelyek a hajó hosszoldalainak a szentély felé eső végeinél mélyednek a falazatba a templomhajó belső terében. Elszedett keretük kőből készült, a nyugati oldali tükör keretét egy más célra faragni kezdett, a szentély bordáihoz hasonlóan kétszer hornyolt, 7-7 cm-es hornyokkal díszített profilú darab felhasználásával készítették. Noha a diadalív hajó felőli oldalán jelenleg egy-egy oltár áll, a csallóközi Dunahidas (Most pri Bratislave, Szlovákia) templomából 3 7 ismert gótikus oltárbaldachinok maradványaként aligha értelmezhetők, mert a keleti, a kolostor felé eső oldali faltükörbe gótikus kapu nyílik, mellette kis mélységű falifülkével. E meglehetősen általános típust képviselő, pusztán stílusa miatt 1483 utánra datált gótikus kapu - 87 cm széles és 188 cm magas, téglány alakú, szemöldökgyámos, egy-egy horonnyal közrefogott pálcataggal díszített bélletű - nyílásának főoldala a kolostor felé néz (10. kép), míg a hajóbelső felé néző oldalának béllete egyszerű, terméskőből falazott, ami alapján a szemlélőben egy a hajóban elhelyezkedő alárendelt szerepű konstrukció képe merülhet fel. Ilyen szerkezetként leginkább egy lettner jöhet számításba, mégpedig a Monika Schmeltzer által a szerzetesrendi, de még inkább a az egyik hajóablakból előkerült kőrácstöredékek azonban nem erősítették meg rekonstrukciói hitelességét. 33 Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996. 147. 34 Az egyik a kolostor szentély melletti lépcsőházban kiállítva látható, a másik az északi ablak befalazásában maradt, mert kibontása a templom felőli oldal falfestményének sérülésével járt volna. 35 Ezekhez hasonló, díszesebb típus került a nagyvázsonyi kolostorból is. A kőrácstöredéket közli: Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő 44 (1995)43-77: 66. és Papp Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon, 1480-1515. Budapest, 2005. LXXX1V. tábla, 216. 36 A Szakái-féle rekonstrukciók közül kettő visszaépült, a kibontott eredeti pedig a rekonstrukciókhoz való viszonyukat magyarázó felirat kíséretében a lépcsőház falára rögzítve látható. 37 Kovács László-Görföl jenő: Középkori templomok a Csallóközben. Dunaszerdahely, 2002. 25, 77, 78. A Bihar megyei Siter (§iterea, Románia) templomában a hajó délkeleti sarkában előkerült román kori oltárbaldachinról: Emődi Tamás: A siteri református templom és falképei. Nagyvárad, 2010. 19-20.
