Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 199 figyelhetőek, annak belső és külső oldala még jóval meredekebb volt, mint 1998-ban, amikor felmérése (9. kép) készült. A 40-50 cm vastag felső humuszréteg alatt a sáncfeltöltés legnagyobb vastagsága 1,70, alapszélessége kb. 7,50 m volt. A töltésben 50 cm mélyen hullámvonallal díszített cserép, 70, 100 és 135 cm mélyen Árpád-kori, részben barázdával díszített cserepek kerültek elő. 150 cm mélyen egy őskori cserépre bukkantak. A töltés és az árok között padka volt, amit később kívülről laza homokos földdel feltöltöttek. A várárok alját nem sikerült elérni. Patay Pál megfigyelte, hogy a „földvár" nyugati árka mellett, az országúttól 50-60 méterre több kő hever a felszínen, ezért szerinte lehetséges, hogy itt egy épület állt 8 1. 1977-ben Németh Péter is átvágta a sáncárkot, de itteni kutatásairól nem tett közzé bővebb adatokat. Véleménye szerint a földvár a Csörsz-árok közel derékszögű kanyarulatának az összekötésével jött létre, kialakítására tehát e hatalmas hosszanti védelmi rendszer megépítése után került volna sor. 8 2 Nováki Gyula leírása szerint vár Tiszadob község keleti végétől 250 méterre, a Tisza árterét szegélyező alacsony dombsor egyik tagján helyezkedik el. A folyó régi medre, a Holt-Tisza északra 600 m-re, a Tisza mai medre pedig közel 2 km-re kanyarodik tőle. A vár alakja háromszög, a hegyes vége a délen van. Északon a Tisza ártere fölé 2-3 méterre kimagasodó, természetes perem zárja le. Keleti és nyugati-délnyugati hosszanti oldalát 18-22 m széles, 2-4 m mély árok határolja. Az utóbbi oldal árka már a Csörsz-árok, pontosabban a vár hegyes déli vége alatt a két árok egyesül és dél irányában Csörsz-árokként folytatódik tovább egy modern terepbolygatásig. Jósa András 5 m magas sáncra vonatkozó megjegyzése nyilván az árokból mért adatot jelenti, ami nagyjából megfelel a jelenlegi méreteknek. Az árkok belső oldalán a sánc nagyon elmosódva, szinte teljesen szétszántva, de egy-egy hosszabb szakaszon mindkét oldalon még felismerhető, belső magassága 0,5-1 m körüli. A vár északi végében a Tiszadadára, északkelet felé vezető országút halad át, ezzel kapcsolatban mindkét árkot kb. 20-20 méter hosszan feltöltötték. A vár déli végét 5-7 m széles, keletnyugat irányú mély (régészeti ásatásból származó?) árok vágja át. Az árkot és a déli hegyes végét fák takarják, a belső terület művelés alatt álló szántóföld. A vár hossza 260, szélessége no m. Németh Péter ásatásainak ismerete nélkül Nováki Gyula a Patay Pál által végzett sáncátvágás alapján az okleveles anyagban nem említett vár korát a korai középkorba, a 11-12. századba helyezte. 8' Ez a korhatározás azonban az előkerült leletek beható elemzéséig és további kutatások nélkül csak hipotézisnek tekinthető, hasonlóan Németh Péter álláspontjához, aki az erősséget a 13-14. századból eredezteti és a birtokot a 13. század utolsó harmadában megszerző Gutkeled nemzetségbeli Dobiakhoz köti. Ugyanez vonatkozik az utóbbi kutató által feltételezett, „a sáncok övezte területen álló faszerkezetű (lakó)torony" kérdésére is. 81 Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár V/89/1966. 1972. október 17-20. 82 Németh Péter: Dob (Szabolcs m.) és határa a 13-15. században. In: Történet-múzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére. (Szerk.: Gyulai Éva-Viga Gyula) Miskolc, 2010. 310-314. 83 Lásd a 78. jegyzetet!
