Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
194 FELD ISTVÁN a vármegye székhelye 4 9. Ezt az álláspontot ingatta meg azután 1995-ben (majd második, bővített kiadásban 1998-ban) az Árpádok korai várairól megjelent, hatalmas dokumentációs anyagot tartalmazó - saját megfogalmazása szerint - „röpiratában" 5 0 Bóna István. O a jelentős méreteik és geometrikus alakjuk miatt a Kárpát-medence többi ispánsági várától elütő, ún. „nagyvárak" csoportjában tárgyalt Szabolcs esetében az ismert leletek és az eddigi feltárások alapján nem látta eldönthetőnek a pontos korhatározás kérdését. A kulcsleletként értelmezett itteni bronzcsathoz azonban kései párhuzamot is említett, s véleménye szerint „a Sopronnal, Mosonnal megegyező kazettás várfalak" aligha készülhettek a 10/11. század fordulója, azaz az államalapítás kora előtt. 5 1 Németh Péter két ismertetést is közölt a „kék kötet" néven elhíresült munkáról 5 2, ahol ugyan érdemi ellenérveket nem tudott Bóna István felfogásával szemben felsorakoztatni, de hangsúlyozta, hogy a biztosnak még nem minden vonatkozásban nevezhető régészeti kronológia „mellett figyelembe kellene venni a történelmi adatok tágabb horizontját" is. így szerinte akár még a kutatók egy része által 950-ig a keleti országrészben feltételezett nagyfejedelmi székhely védelmét is szolgálhatták bizonyos „földvárak". 5 3 Itt kell utalnunk arra, miért alkalmazzuk jelen írásunkban - az eddig idézett szerzőktől eltérően - az utóbbi fogalmat következetesen idézőjelben. Bóna István ugyanis nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a terminus technicust „csak egykori értelmében szabadna használni: ismeretlen, vagy ismert korú, de a történet idején már elpusztult korábbi föld-fa várat kell érteni alatta" 5 4 Más kérdés, hogyan értelmezzük akkor Anonymus Szabolcsra vonatkozó leírását: „aedificavit Castrum fortissimum ex terra". 5 5 Mivel Györffy György hatalmas vállalkozása, az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1963-ban megjelent első kötete 5 6 a mai megye csupán egy kisebb, a történeti Bereghez tartozó részével foglalkozott, Németh Péter már az 1970-es évek elejétől jelentős okleveles gyűjtéshez kezdett hozzá. Ennek első eredménye egy, Mező Andrással közösen jegyzett átfogó történeti helységnévtár lett 5 7, majd 1997-ben napvilágot látott a történeti Szabolcs megye középkori településeinek adattára, 5 8 s végül néhány éve elkészült a középkori Szatmár megye településeinek történetét a 15. század elejéig feldolgozó kötet is. 5 9 Ezek közül főleg az utóbbi munkában találunk fontos, elsősorban a terület korai várainak történeti szerepére vonatkozó adatokat és megállapításokat. Témánk szempontjából ugyanakkor jelentős Csorba Csaba 1974-ben megjelent adattára is, melyben kifejezetten az Alföld 10-17. századra helyezhető váraira és várkastélyaira vonatkozó gyűjtését tette közzé. 60 Itt több mint 30, néhol a terepen már nem azonosítható vagy csupán feltételezett szabolcsi, szatmári és beregi erősséggel találkozunk, köztük a Németh Péter említett korai munkáiban a nemzetségi monostorokhoz kapcsolni vélt „földvárakkal" is. A szerző mintegy tíz várról és kastélyról ismertetett itt középkori írásos adatokat, míg további hasonló számú erősség csak a 16-17. századból adatolt az általa ismert forrásokban. 1975 és 1977 között egy újabb, immár harmadik korainak tartott központban került sor kutatásokra, a már ugyancsak említett szatmári Nagyecsed-Sárvár területén. Az Anonymus által ide helyezett, szerinte eredetileg Tasvárnak nevezett s a kutatás által a mai falutól délre, 3 km-re fekvő, mocsárral övezett domb északi 49 Németh 1986. 117. Ugyanez az álláspont - a vár hercegi szállásként „legkésőbb a X. század 20-as éveiben már állt"- : uő: A honfoglalástól az Árpádok kihalásáig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. I. Nyíregyháza, 1993. 142., 146. 50 Bóna István: Az Árpádok korai várai. 1. kiad. Debrecen, 1995., 2. kiad. Debrecen, 1998., a „röpirat" minősítés: Bóna István: Baráti megjegyzések és kiegészítések Németh Péter írásához. In: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. 230-234. 51 Bóna 1998. 39., 97-98. 52 Németh Péter: Szabolcsvárról - viták tükrében. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1995/2. 265-268., uő: Bóna István: Az Árpádok korai várairól. Debrecen, 1995. In: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. 225-229. 53 Németh 1996.228. - Álláspontjának legújabb kifejtése: Németh Péter: A korai magyar várakról - Vasvár ürügyén. In: Vasi Szemle LXIV(2010) 6. szám, 645-650. 54 Bóna 1998. 23. 55 Németh 1973. 167. 4. jegyzet. 56 Györffy I. Budapest, 1963. (2. kiad. 1987.) 57 Mező András-Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történelmi-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 58 Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 59 Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. Nyíregyháza, 2008. 60 Csorba Csaba: Adattár a X-XVÍI. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974. 177-236. - Az adattárban a „Panyoía" és „Kér" szócikkek ugyanarra a várra vonatkoznak, lásd tanulmányunk 70. jegyzetét!
