Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)
GRAD/HRAD, ZAMEK/ZAMOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK A KÁRPÁT-MEDENCEI HELYNÉVADÁSBAN 173 A Bács vármegyei középkori Geréc esetében óvatosságra int az a körülmény, hogy a falut feltételesen az Anonymusnál szereplő Görög révvel (portus Greci) azonosítják. Ezért a Geréc helynevek egy része a görög népnévből is származhat. 8 8 Palkonya és Újpetre (Baranya m.): Az oklevelekben 1296-tól szereplő Gréc, Geréc 8 9 emlékét a két falu határában őrzik helynevek. Gréc, Grécpuszta, Gerec, Graetzer Wald, illetve Gréci erdő, Grätzer Wald stb. 90 IGréc: A gamási Gréci-erdő 9' újkori személyről kapta nevét. Gredina: A várhely, várrom jelentésű Gradina szó változata, Bajaszentistvánról ismerem. 92 Gredistye: A várhely jelentésű délszláv Gradistye változata. Ejtéskönnyítő Geredistya-Geredistye alakban is előfordul (1. ott). L. még Greste. Gerediste: 1572-ben szerepel Szörény vármegyében, 1642-ben Garadisca néven puszta. 93 Greste: Györffy György a török defterben 1554-ben Piskó és Zaláta között összeírt Greste falut Gredistyének tartja. 9 4 A Baranya megyei földrajzi nevekben Kemse határának déli szélén pontosan ezen a helyen szerepel Gradistyepuszta, Gradistye, Gilistya. A gyűjtés közreadója a középkori Geredistye faluval azonosítja, amely a pécsi káptalan egyik birtokközpontja volt. Kastélyát a Dráva mosta el a 16. század végén vagy a 17. század elején, majd a falu is elnéptelenedett. 9 5 Közvetlen szomszédságában az alábbi érdekes neveket gyűjtötték össze: Gilistyai-rét, Gilistyei-tó, Giristye-tó, Kiristyei-tó, Gilisztai-tó stb. 9 6 Közülük az utolsó nyilván népetimológia eredménye. Felvethető, hogy a változatok az eredeti Gredistyéből származnak: Geredistye>Grediste>Greste. A másik vonal: Geredistye > Geristye > Giristye~Kiristye~Gilistye. A nagy számú változat a jelentés elhomályosulása miatt jött létre, a mai Gradistya pedig már újabb kori másodlagos névadás eredménye. Grodnó (Grodnau, Vas vm.): Eredeti Gradna neve délszláv eredetű, várhoz tartozó falut jelent. A magyarba német közvetítéssel került, előbb Kradna, Karadna, majd Grodnó alakban. 9 7 Hadaricska: A szláv Hradiska 'kis vár' származéka: Hradiska > Haradiska > Hadariska >Hadaricska. Dobóca (Dubovec, Gömör vm.): Hadaricska allya (1773) és a szomszédos Harmac (Chrámec, Gömör vm.): Hadaritska (1788.); Hadariska (1789.); Hadaricska (1865.). 9 8 Harádics: (Hradiste pod Vrátnom, Nyitra vm): 1262: Haradicha (Haradicsa). A 18-20. században főleg Hradista, Hradistye, Hradist alakokban fordul elő. 1908-ban a legrégebbi névformának tartott Harádics alakban törzskönyvezték. Mai nevét 1927-ben kapta. 99 Haradisa 1. Haradissa Haradischa 1. Haradissa és Haragistya Haradissa: 1244-ben a Hont vármegyei Kovárszeg egyik határpontjakánt szerepel Haradissa catrum.' 00 Neve a Hradistya szóból származik: *Hradistya>*Haradistya>Haradissa. Györffy György feltevésével egyetértve korábbi földvárnak tartható, lpolyszöggel szemben a szlovák oldalon kereshető. 1488-ban Abaúj vármegyében Bárca és Kisfalud között sorolták fel Haradisát (Haradyscha). 101 Haradnok: A Hont vármegyei Litva, majd Csábrág vár első neve Haradnok volt (1276: Castrum Haradnuk). Kiss Lajos szerint ez a *Hradnik, tidajdonképpen 'váras hely' jelentésű szóból származik. 10 2 88 Györffy I. 221. 89 Györffy 1. 307. 90 Bmfn 255/31. 187/88, 106, 108, 114., FNESz 1. 531. 91 Smfn 26/399. 92 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. (Közreadja Bognár András) Szentendre, 1984. 342. 93 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története 1-1U. köt. Budapest, 1877-1878.11. 70-71. 94 Györffy 1.308. 95 Bmfn 294/79. 96 Bmfn 294/74, 76. 97 FNESz 1.532. 98 11a: Gömör 11. 211, 383. 99 Györffy I. 398-399., Majtán 1972. 145., Mező 1999. 152. 100 Györffy 111. 198,213. 101 Csánki 1.208. 102 FNESz 1.300.
