Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

168 TORMA ISTVÁN származó Geredistyének tartja.'

6 Kiss Lajos a mai Gordisa nevének eredetét viszont feltételesen a Gradisa személynévben keresi.'

7 IGorod: A Selmecbányához tartozó középkori Geródot a 15. század elején Gorodnak is írták.'

8 Nincs köze a keleti szláv gorodhoz. Gorodistye 1. Horodistye Grác: A somogyszentpáli Grác a hagyomány szerint a török időben rejtekhely volt. Kövek, cserepek és téglák kerültek itt elő.'

9 Magyar Kálmán Török-domb néven tárgyalja a téglalap alakú kis méretű, árokkal és sánccal körülvett vármaradványt, amelyet késő középkorinak tart.

2

0 A horvát név etimológiáját 1. Grécnél. (5. kép) Gracac, Gracani, Gracenica: Elsősorban Horvát-Szlavónország nyugati feléből ismert helységek. Kapcsolódásuk a gradból képzett nevekhez további vizsgálatot igényel. V. ö. még Gracsanica. Szentfülöp (Backi Gracac, Bács-Bodrog vm.): 1947-ben megállapított hivatalos név. Gracsanica (Gracanica): Más néven Gradac, Turski grad várrom Pozsega vármegyében Bacin Dol mellett.

21 (9. kép) Grad, grad: A várak elnevezésére szolgáló délszláv alapszó helynévként önmagában nem gyakori. Jelzős szerkezetekben ritka a különírás. PL Novi Grad (Zalaújvár), Turski grad 1. Gracsanica. Mohács (Baranya m.) Grad: A 18. században épült püspöki kastély egyik neve.

2

2 Murakeresztúr (Zala m.): Magyarul Vári-dűlő, horvátul Grad, Ograd. A hagyomány szerint valamikor vár volt itt.

2' -grad: A jelzős szerkezetben, általában egybeírják a várneveket, de 1. még grad. Idesorolhatók a korai forrásokban előforduló közismert nevek: Csongrád, Nógrád, Visegrád, Belgrád (utóbbi Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Nándorfehérvár szláv neveként): Adatolásuktól eltekintek, mert a könyvtárnyi irodalom ellenére megoldatlan problémákhoz érdemben nem tudok hozzászólni. IBelegrád (Nyírtelek, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.): Az 1882-ben feltűnő nevet az újkorban ültették át mai helyére.

2

4 Celigrad Maroskarna határában (Alsó-Fehér vm. alvinci j.): A németül Schwarzburgnak nevezett hely római kori lelőhely.

2

5 Carengrad (Szerém vm). ?Csongrád: Paláston (Plast'ovce, Hont vm.) 1864-ben Csongrád magyarázat nélkül szerepel a dűlők között.

26 Ma Csongorád-hegy.

2

7 A hagyomány szerinti várat Pálinkás Tibor terepbejárása nem igazolta.

2

8 Légrád (Legrad, Zala vm.): A Dráva déli partján fekvő helység a középkorban Somogyhoz tartozott. 1384-ben és 1486-ban Lewgrad, 1461-ben Legrad.

2

9 Utótagja egyértelműen a horvát vár jelentésű szó. Előtagját a magyar régi *Lő helynévvel azonosítják, és a határőri intézménnyel hozzák összefüggésbe.

30 Mojgrád: A szilágysági Mojgrád (Moigrad-Porolissum) nevének jelentése: 'az én váram'.'

1 ?Nógrád: A mai Szellő melletti Baranya megyei Nógrád nevű falu már a pécsváradi apátság 1015. évi alapí16 Györffy 1. 107,108. 17 FNESz I. 522. 18 Bakács 1971. 118. 19 Smfn 80/78. 20 Magyar-Nováki 2005.129. és 30. kép. 21 Csánki II. 392 és www.varak.hu

: Szatanek József összeállítása. 22 Bmfn 223/240. 23 Zmfn 512/85. 24 FNESz 1.188. 25 Téglás Gábor AEM XIII, 1889/1890, 199-200. 26 Pesty. Hont 238. 27 Csáky Károly: Fénykép és paraszti kultúra. Egy nyelvhatármenti közösség néprajzi-fotoantropológiai vizsgálata. Komárom, 2006.1/1. fénykép. 28 Pálinkás Tibor szóbeli közlése. 29 Csánki II. 625. 30 FNESz II. 22-23. 31 FNESz II. 152.