Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)
144 FÁBIÁN LÁSZLÓ—PINTYE GÁBOR— ULRICH ATTILA Kerámia leleteink utolsó csoportjába tartoznak a kályhaszem- és kályhacsempe darabok. A terrakotta, mázatlan, belső oldalukon beböködött/bevagdalt sormintás, és karcolt díszű, tál alakéi kályhaszemeink darabjai egyazon műhely díszítési jegyeit viselik magukon. Ezek a díszítések a kályhaszemek felső, kiszélesedő részén ismétlődő motívumokban jelentkeznek, melyek vízszintes és függőleges benyomkodások variálásából tevődnek össze. Ezeket álló ovális és ék alakéi benyomkodások teszik még változatosabbá (V. t. 7-9.; VI. 1.1-3.). A mintákat egy, a végén két oldalról laposan megvágott hengeres pálca, illetve egy lapos hegyű eszköz segítségével alakíthatták ki. A díszítésekben szabályszerűségeket, ritmusokat figyelhetünk meg, mely egyrészt a vízszintes-függőleges benyomkodásokból állnak, továbbá az azok alatti ovális benyomkodásokban nyilvánulnak meg. A kétfajta motívumot legtöbbször párhuzamosan futó árkok, vonalak választják el egymástól. I. A vízszintes-függőleges mustra variációi: 1. Három oszlopban, lefelé keskenyedő vésetek, melyeket függőleges benyomkodások követnek, majd ismét a három oszloppal folytatódik a minta, megint függőlegesek és így tovább. 2. Ugyanaz a formáció, csak a vízszintes oszlopok egyszer két, majd három ritmusban változnak a függőlegesek között. 3. A vízszintes oszlopok folyamatosan ismétlődnek körben. 11. Az ovális, illetve ék alakú benyomkodások variációi: A kályhaszemtöredékek másik típusában csak ovális (vagy annak torz, rontott formája) benyomkodások sorakoznak két, egymás alatti sorban, a sorok egymáshoz viszonyítva kissé el vannak tolva. Vannak olyan töredékek, ahol ezek a sorok nem ovális vagy ahhoz hasonló formájúak, hanem kissé ék alakú benyomkodásokból állnak. Töredékeink eddig párhuzam nélkül állnak. Benkő Elek általános összefoglalója szerint a vékonyabb falú, belül díszített, hátoldalukon gyakran textillenyomatos kályhaszemek a 16-17. században jelennek meg. 2' Csempéink három kivételtől eltekintve zöldmázasak. Kis méretüknél fogva nehezen, illetve egyáltalán nem voltak értelmezhetőek - ezért a motívumok párhuzamainak megfigyelése is nehézségekbe ütközik. A mázatlan, plasztikus bordákból képzett csillagdíszű kályhacsempe-pártáink (VI. t. 5-6.) pontos analógiáit nem találtuk meg, legközelebb talán a Simánd/§imand (Ro) lelőhelyről közölt, 15-16. századinak meghatározott X-mintás, illetve egy bordás csillag-rácsmotívummal díszített, 16. századi gerlai töredék áll közel hozzájuk. 24 A szintén mázatlan, keretbe foglalt, domború, tölgyfalevéldíszes kályhacsempetöredék (VI. t. 4.) párhuzamait Fülek/Filakovo (Szlo) várából közölte Kalmár János. A szerző ezt a példányt a 15. századra keltezte. 2 5 Zöld ólommázas kályhacsempedarabjaink közös eleme egy pikkelyszerű motívum, kissé felálló, szögletesedő végződésekkel. Legtöbbjük közepében kis dudor fedezhető fel, míg némely esetben a „pikkelyek" igen esetleges kidolgozásúak. A töredékekből kikövetkeztethető, hogy ezek mezőkbe rendeződnek (VII. t. 4, 6.), ill. félkörök felületeit töltik ki (VII. 1.1-3, 5.). Ez utóbbi alakzatok minden bizonnyal rozetták részletei. A hat vagy hétszirmú, hasonlóan kidolgozott virágok jó analógiáját Gyuricza Anna közölte Pácinból, azzal a különbséggel, hogy ott a virág centrális elrendezésű, míg a mi csempetöredékeink tanúsága szerint a motívum a csempék széleinek közelében is jelen van. Ugyancsak a pácini kastélyból származnak azok a darabok, melyeken - a már említett - felületkitöltő pikkelyminta figyelhető meg. A szerző a 17. századra tette a leletek korát. 2 6 catholic cathedral and the bishops palace of Gyulafehérvár. The 2000-2002 archaeological research. Teleki László Alapítvány. (Budapest) 2008. 546, 197. t. 9. 550. 23 Benkő Elek-Ughy István: Székelykeresztúri kályhacsempék. 15-17. század. (Bukarest) 1984. 21. 24 Hurezan Gheorghe Pascu-Szatmári Imre: Az Aradi Múzeum késő középkori kályhacsempe- és kályhaszemgyűjteménye. Die spätmittelalterliche Ofenund Topfkachelsammlung des Museums von Arad. II. MFMÉ StudArch VI. Szeged, (2000). 444, 461, 4. kép 7, 466, 9. kép 2., Méri István: A nadabi kályhacsempék. Die Ofenkacheln von Nadab. ArhÉrt 84. (1957) 201. XLV. t. 6. 25 Kalmár János: A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei. RégFüz Ser. 11.4. 1959. 31, LXI11. t. 26 Gyuricza A.: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Borsodi Kismonográfiák 37. (Miskolc) 1992. 25-26. 111, 124-125. rajz
