Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)

LELETMENTÉS URÁN, A VAS-HÍDI-LEGELŐN (A TEMPLOMDOMB KINCSE) 143 A trapéz alakú vas övcsat (II. t. 8.) általános forma a 14-15. században, elég, ha csak a pilisi példányt említjük.'

2 Bronz pártaöv merevítőnkhöz nagyon hasonlót Gyula-Törökzugból közöltek (II. t. 9.). Használatának idejét a 15. századra tették." Az U-alakú sarokpatkónk (II. t. 10.) legközelebbi rokonait Gere László a 4/g típusba sorolta és a 17. századra keltezte.'

4 Díszítetlen, deformált vas szerelék indításával előkerült karikánk övcsatként és csikózabla karikájaként is értelmezhető, ezért pontosabb kormeghatározása nem lehetséges (II. 1.11.). Nyéltüskés, keskeny, rombusz alakú, gyűrűs nyaktagú nyílcsúcsunk (II. t. 12.) első képviselőit a 13. század végi, csólyosi kun vezéri sírban találták meg.'

5 Hosszú életű forma, hasonlókat egyebek mellett Csepelyről a 15. század végéről-16. század elejéről és a visegrádi északkeleti palota törökkori vagy az azt követő pusztulási rétegéből publikáltak.'

6 Megyénkből Vámosatyán találták meg tökéletes analógiáját.'

7 Feltehetően a Büdi-vár 16. századi ostromakor kerülhetett a földbe.'

8 Az 1,1-1,2 cm átmérőjű pisztolygolyókat az ozorai feltárások eredményei alapján a 17. század végére keltezték.'

9 A mieink 0,9-1,5 cm átmérőjűek, így datálásuk feltehetően megegyezik az említettekével. Három darab félkész, öntéscsapjukat nem távolították el (III. 1.1-3.), kettőt nem használtak fel (III. t. 4-5.), míg két példány a becsapódástól szétlapult (III. t. 6.). A szelvény számos, különböző méretű vasszeget is tartalmazott (III. t. 7-9.). Kerámia (IV. 1.1-10.; V. 1.1-9.; VI. 1.1-6.; VII. 1.1-11.) A leletmentés jelentős mennyiségű kerámiát hozott a felszínre, melyek túlnyomó többsége a szürke, - ritkábban téglaszínű és fehér - kőzúzalékos soványítású, fedőtartós peremű fazekakhoz ill. fedőikhez tartozik. A perem több esetben külső oldalán bordával tagolt. Előfordul köztük füles példány töredéke is (IV. 1.1-5.; V. t. 1-2.; 5.). Fazekaink egyetlen díszítése a váll hornyolása, de ez is csak néhány töredéken észlelhető (IV. t. 6-7.). A szemcsés anyagban a fazekakon kívül előfordultak nagyméretű folyadéktároló edények, korsók, kanták darabjai is (V. t. 3-4.). Az ilyen soványítású, peremkiképzésű és színárnyalatú - többségében díszítetlen - fazekak (és korsók) leginkább a 15. század 2. felére-16. századra jellemzőek.

2

0 A kerámiaanyag legkésőbbi képviselői a jól iszapolt, sávos simítású korsók töredékei (IV. t. 8.), melyek biztosan a 16-17. századra mutatnak. Tomka Gábor megfigyelése szerint igen gyakoriak a Tisza mentén és a Tiszántúlon.

2

1 Egyetlen pipatöredék is szerepel a feltárt anyagban, mely világosszöld mázas, fejének alsó részét párhuzamos bordák díszítik (V. t. 6.). Ez a típus hódoltsági török lelőhelyekről is ismert, de hasonlót a gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota leletei között fedeztünk fel. Koruk a 17. századra tehető.

2

2 12 Holl Imre: Funde aus dem Zisterienserkloster von Pilis. Varia ArchHung 2000. 27, 109. Abb. 41, 7. 13 A pártaövekről összefogalóan: Selmeczi 2006. 257-262., Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés-megyében. „Párta"-belts (ornamented belts) in Békés county from the Middle Ages. BMMK 28. (2006). 127. 131,1. kép 4. 14 Gere 2003. Ill, 216, 72. t. 3-5, 248, 104. t. 2. 15 Hatházi G.: Sírok, kincsek, rejtélyek. Híres középkori régészeti leletek Kiskunhalas környékén. Gräber, Schätze, Rätsel Berühmte mittelalterliche archäologische Schatzfunde in der Nähe von Kiskunhalas. Kiskunhalas, 2005. 35. 21. kép. 16 Fülöp András: A kápolna és az északkeleti palota fémleietei. 222. 7. kép. In: A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád Régészeti Monográfiái 1. (Szerk.: Búzás Gergely) (1994) 221-239, 252., Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen. Ausgrabungen in Csepely. VMMK 8. (1969) 247. 250, 41. kép. 17 Magántulajdon. Fotója a nyíregyházi Jósa András Múzeum Régészeti Adattárában található, leltározatlan. 18 Juan Cabello: A Büdi család vámosatyai vára. 17-18. In: Várak, kastélyok, templomok. 2008. június. 16-18. 19 Gere 2003. 19. 20 Imre Holl-Nándor Parádi: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Fontes ArchHung. 1982. 92. 101.111. További irodalommal: Rácz Miklós-Laszlovszky János: Monostorossáp, egy Tisza menti középkori falu. Monostorossáp, a deserted Medieval Village and its Landscape. DissPann Ser. III. 7. 2005. 132-133. 21 Dolgozatunk terjedelmi korlátai miatt nem áll módunkban a teljes kerámiaanyag leírását elvégezni, így az csak a táblákon szereplő darabokra korlátozódott. Az edények egy részének leírásában, formai és kronológiai meghatározásában Lajkó Orsolya (MFM) véleményére támaszkodtunk. Fogadja köszönetünket! Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. (X1-XV1. sz.). Münzfunde Hortende mittelalterliche Gefässe in Ungarn. (11-16. Jh.). ArhÉrt 90. (1963) 225., Tomka Gábor: Findzsák, pipák, szürke korsók. A borsodi végvárak kerámialeleteinek török kapcsolatai. 301. In: A Hódoltság régészeti kutatása. (Szerk.: Gerelyes Ibolya-Kovács Gyöngyi) OpHung 111. 2002. 297-308. 22 Tomka 2002. 300., Dana Marcu Istrate: A gyulafehérvári római katolikus székesegyház és püspöki palota régészeti kutatása (2000-2002). The román