Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FÁBIÁN LÁSZLÓ-PINTYE GÁBOR– ULRICH ATTILA: Leletmentés Urán, a Vas-Hídi-legelőn (A Templomdomb kincse)
140 FÁBIÁN LÁSZLÓ—PINTYE GÁBOR— ULRICH ATTILA dályaitól délre egy ÉÉNY-DDK irányú alacsony dombháton, míg a 2. ettől délnyugati irányban egy vízfolyás mellett, közvetlenül a láp szélén található. Ez utóbbi a Templomdomb névre hallgat. Az 1. számú lelőhelyen Árpád-kori és középkori kerámiát, a 2. számú lelőhelyen pedig egy 1. Mátyás érmét leltek. Ez utóbbi részen, a fűtakaró alatt közvetlenül kő-és habarcstörmelék jelentkezett. A leletmentés 2 Kiszállásunkat az indokolta, hogy azt megelőzően, az 1. lelőhely újabb terepbejárásán pénzérmék kerültek elő. A helyszínre már fémdetektoros szakembert is magunkkal vittünk, aki az érmék szóródása alapján folyamatosan leszűkítette az érintett területet előbb egy 6 x 6 m, majd végül egy 2x2m alapterületű szelvényre (2. kép 1.). Hamarosan meg is találtuk az első pénzeket 15 cm mélyen, majd aprólékos bontás után, a harmadik szinten sikerült azonosítanunk a „fészket" (3. kép 1-2.). Az érmék nagyobb mennyiségben a 2. szinten jelentkeztek egy kb. 80 cm átmérőjű foltban, de zömük ez alatt néhány cm mélységben bukkant elő. A finom módszerrel történő feltárás során egy 10 x 25 cm alapterületű mélyedés mutatkozott, valamint a pénzek között egy menetes fém szájtöredék. A fotón jól látható, hogy az érmék mintegy kijelölték a néhai ónedényt (3. kép 4.). A leletek felszedése után vált egyértelművé, hogy a mélyedés alján és oldalain ónmaradványok vannak, azaz az érmék egy tégla alapú ónflaskában lettek elrejtve, melynek alja kb. 25 cm mélyen volt (3. kép 3, 5.). A leletet igyekeztünk objektumhoz kötni, ezért tovább mélyítettük a szelvényt. Az altalajt 130 cm mélyen értük el, közben egy rézsűs oldalú gödröt találtunk, melynek alja 180 cm mélyen volt. A szelvénybe kb. a negyede esett. A metszetfalakból az derült ki, hogy a gödör indítása nem egyértelmű, karakteresen csak az alsó 80 cm-től azonosítható. A téglatörmeléken kívül ez az alsó része nem tartalmazott egyéb leleteket. A tárgyak többsége az érmek között és alatt kb. 25-30 cm mélységig jelentkeztek, de nem köthetőek az objektumhoz, így valószínűleg planírozás során kerültek a vastag, humuszos rétegbe. Megfigyeltük, hogy a gödörben is hamus és kormos rétegződés volt (2. kép 2-3.). A domb tehát a láp áradásai során lerakódott üledéktől nyerte el mai magasságát, ill. utolsó előtti fázisát egy pusztulás utáni tereprendezés adta. A ^ 2. kép 2 A leletmentésen részt vettek: Bácskái István műszeres leletfelderítő, Fábián Béla, Fábián László (Csengeri Múzeum), Bocz Péter, Pintye Gábor, Tompa György (Jósa András Múzeum) és Tóth Krisztián régészhallgató (ELTE). A tárgyak restaurálását Szinyéri Péterné és Takácsné Varga Ágnes végezték, a tárgyrajzokat Beleznai Gabriella és Fábián László, a térképeket Cseppentő Zoltán és Veszprémi László, a tárgyfotókat Toldi Zoltán készítette. Fogadják köszönetünket!
