Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - BÁLINT MARIANNA: Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez(Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén)

136 BÁLINT MARIANNA és egy 1750 körül készült kéziratos térkép alapján Módy György rekonstruálta.

4' A XV. századi írott források Fancsika falu határának növekedéséről számolnak be. A falutól északra található Szentjános és Latóháza valamikor a XV. század második felében beolvadt Fancsika határába.

4

2 Az írott források alapján erre az időszakra helyezhetjük a falu fénykorát. A XVI. század közepén azonban már biztosan nem Fancsika a legjelentősebb falutelepülés az erdőspuszták területén. Bihar megye 1552. évi dikális összeírása alapján a faluban 14 jobbágytelek található, azonban a szomszédos Pácon és Bánkon is több jobbágytelket írtak össze.

4' Az írott források alapján Fancsika elnéptelenedését és pusztulását egy 1572-ben vagy 1573-ban vezetett török támadás okozhatta, ugyanis a debreceni nahije 1572-1573. évi defterében a falu már nem szerepel, szomszédjai közül azonban említik Bánkot és Halápot.

4

4 A régészeti ásatás eredményei és az írott források adatainak összehasonlítása különböző településtörténeti problémákat vet fel. A település létrejöttét jelentő korai fázisából nem rendelkezünk régészeti adatokkal. A településre vonatkozó legkorábbi régészeti adat a lelőhely déli végén feltárt kis alapterületű, feltehetőleg román stílusban épített templom. A templom alaprajzi elrendezése, mérete, falazási technikáján alapuló keltezés nagy bizonytalanságot hordozhat magában.

4

5 A templom körüli temetőben előkerült Árpád-kori királyok pénzei azonban valószínűsítik, hogy a templom a Xll. század harmadik harmadában nagy valószínűséggel már áll, így a középkori forrásokban már biztosan mint templomos hely jelenik meg. A Xll. század végén álló templomhoz azonban nyilvánvalóan tartozott egy Xll. századi település is, ha még annak régészeti nyomát ez idáig nem is találtuk meg. Ez a probléma talán könnyen magyarázható azzal a körülménnyel, hogy a kora Árpád-korban kialakult laza szerkezetű falvak nagy területen húzódtak, több régészeti lelőhely területét fedték le. Ennek megfelelően a település korai rétegét egy másik lelőhelyen kell keresnünk. Sajnos Debrecen Fancsika határrészén nem folytak szisztematikus topográfiai kutatások, hogy erre a kérdésre választ adjunk. Azonban ezt a megoldási lehetőséget alátámaszthatja az a körülmény is, hogy a falu pontos helyének meghatározásakor mind Zoltai Lajos, mind Balogh István is bizonytalan volt. Az általuk megadott leírásokból nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a falu a Diószegi út északi vagy déli oldalán található.

4

6 A helybeliek és Módy György tájékoztatása alapján az út északi oldalán is kerültek a felszínre régészeti leletek, a kerámiatöredékeken kívül nagy mennyiségű vassalak is. Sajnos a terület a sűrű növényborítás miatt napjainkban már nem alkalmas topográfiai kutatások végzésére, azonban feltételezhetjük, hogy itt kell keresnünk a település korai fázisát. Fancsika a Dél-Nyírség területén kialakult sűrű Árpád-kori településhálózat egyik jelentős láncszeme volt. Zoltai Lajos és Módy György munkásságának köszönhetően Fancsika szomszédságában számos Árpád-kori templomos faluhelyet ismerünk: Boldogfalva,

4

7 Parlag,

4

8 Szalók-Sámson,

4

9 Bánk(egyháza),

5

0 Szentjános,

5" 41 Módy 1982. 81-82. 42 Módy 1982. 82-84. 43 Hoffmann-Kis 1996. 13. 44 Módy 1982. 87. 45 Szatmári Imre: Középkori templomok kutatása Békés megyében. ArchÉrt 129 (2005) 1-2. szám 195-213. 46 Zoltai 1936., Balogh 1953. 47 Bunyitay 1883. 211-212., Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. 607. I. Budapest, 1890., Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a Xl-XV. századokban. Debrecen, 1925. 48 Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen szabad királyi város múzeuma 1908. évi működéséről és állapotáról. Függelék: Ásatás a parlaghi templomdombján. Debrecen, 1908., Módy György: Debrecen környéke Árpád-kori egyházas település kutatásról 1975-1985. In: Parasztság és magyarság. (Szerk.: Rácz István) Debrecen, 1989 (1990) 139-149. 49 Csánki, 1890; Zoltai Lajos: Legrégibb határjárások és helynevek a debreczeni pusztákon. 1. Szalók-Sámson, II. Ohat. Árkus-telek és Derzsegyháza, Bánk(egyháza), Gömörő és Bakóczlika. Város. 3. 5. 7. 9. sz. füzetek. Debrecen, 1913., Zoltai 2005. 268. 50 Bunyitay 1883., Csánki 1890., Zoltai 1913., Zoltai 1925. 51 Csánki 1890., Zoltai 1938. 54., M. Nepper lbolya-Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981-1985. Leletkataszter. DMÉ LXIV. (1985) 35-61., Szolnoki László: A nagycserei vaseszköz lelet. In: A tatárjárás. (Szerk.: Ritóók Ágnes-Garam Éva) Budapest, 2007. 104.