Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - BÁLINT MARIANNA: Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez(Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén)
ADATOK DEBRECEN-ERDŐSPUSZTA KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ 135 A kerámiaanyag jelentős részét a vörösbarna, világosbarna, szürke színű, gyorskorongolt tagolt peremű, fedőtartós fazekak és fedők töredékei alkotják (12-15. ábra). Ezen fazéktípus a késő középkorban általánosan elterjedt, 5 5 azonban a XV1-XV11. századra helyezhető településeken is megtaláljuk ezeket a fazekakat, általában kályhaszemekkel együtt. 5 6 A kerámiaanyag legfiatalabb darabja az a fedőfogó, amelyen a fehér festésen zöld mázas díszítés figyelhető meg (9. ábra 3.). Ezen egyetlen töredék ellenére azonban kijelenthetjük, hogy a felszínre került leletanyagból teljességgel hiányoznak a késő középkori edényformák, a palackok, korsók, poharak, csészék; és a késő középkori díszítési mód is hiányzik. A nagymennyiségű leletanyag között nem találtunk fehér, vörös festésű, illetve mázas töredékeket. Továbbá feltűnő a kályhaszemek teljes hiánya is. Ezek alapján a település késői fázisát az előkerült kerámiatöredékek alapján a XIV. század első fele-XVl. század eleje közé helyezhetjük. A kerámiaanyag korai rétegét a falu templomának építése utáni időszakra helyezhetjük, míg a késői rétege azon időszakot öleli fel, amikor Fancsika a középkori oklevelekben, írott forrásokban szerepel. Sajnos régészeti adatokkal továbbra sem rendelkezünk a falu legkorábbi periódusára vonatkozóan, nem ismerjük a falu Xll. századi rétegét. Nincsenek ásatási információink arra a XII. századi falutelepülésre vonatkozóan, amely akkor létezett, amikor a templom épülhetett. Összefoglalás Fancsika a Debrecen egykori határában kialakult legjelentősebb és legnagyobb határúnak tartott Árpádkori település, a középkori okleveles adatok és a fennmaradt kéziratos térképek alapján késő középkori, újkori történetét jól ismerjük. 3 7 A felvetődő kérdés az, hogy az okleveles adatok hogyan egyeztethetőek össze a régészeti kutatás eredményeivel, illetve az, hogy a régészeti kutatás eredményei milyen településtörténeti problémákat vetnek fel. Fancsika középkori falu elnevezése puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a régi magyar Foncs-Fancs. 3 8 A Fancsikára vonatkozó első okleveles adat 1273-ból származik - villa Fonchka, terra ecclesiae Porozlo - amikor a falut a Bajoniak Heves vármegyében levő poroszlai monostorának földjeként írják le. A Bajoniak egészen a XV. századig birtokolják Fancsika egy részét. 3 9 Amikor a falu megjelenik az írásos forrásokban, román stilusban épült temploma nagy valószínűséggel már áll. A falu történetének szempontjából legfontosabb oklevél 1347-ből származik. Ekkor rögzítik a Fancsikával északról határos Szalóksámson település határjárását, amelyből kiderül, hogy Fancsika északnyugat felől Szalóksámsonnal volt határos. Sajnos magáról Fancsikáról nem maradt fenn középkori határjárás, azonban a szomszédos falvak bejárásai közvetett adatokat szolgáltatnak a falu kiterjedésére vonatkozóan. így például 1352-ben Bánk és Pac között fekvőnek írják le. 4 0 A falu teljes határának kiterjedését a X1V-XVII1. századi határjárások 35 Laszlovszky-Pusztai-Tomkal997.147. 36 Imre Holl-Nándor Parádi: Das mittelalterliche Dorf von Sarvaly. 92-96. Fontes Archaeologici Hungáriáé Budapest, 1982. Rácz Miklós-Laszlovszky József: Monostorsáp, egy Tisza menti középkori falu. Dissertationes Pannonicae 111.7. Budapest, 2005. Szatmári Imre: Késő középkori házrészletek és kályhacsempék Békéscsabán. 8-9. kép. In: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. (Szerk.: Lőrinczy Gábor) Szeged, 1994. 495-518. 37 György Módy: Die siedlungs-, und besitz geschichtliche Übersicht des Gebietes des heutigen Komitats Hajdú-Bihar im 14-15. Jahrhundert. DMÉ 1969-1970 (1971) 147-154., György Módy: Die siedlungs-, und besitz geschichtliche Übersicht des Gebiets des heutigen Komitats Hajdú-Bihar in 16-17. Jahrhunderten. DMÉ 1971 (1972) 65-74., Módy 1982. 38 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 441. Budapest, 1997. 39 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig 1-111. Nagyvárad, 1883-1884. IV. Debrecen, 1935. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1. 616. Budapest, 1963. 40 Bunyitay 1883. II. 203.
