Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - BÁLINT MARIANNA: Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez(Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén)
122 BÁLINT MARIANNA adatokkal szolgál a település középkori történetének megismeréséhez. Tesszük ezt mindazon okból, hogy már Módy György is felvetette a településre vonatkozó okleveles adatok összegyűjtése és a birtoklástörténet felvázolása során, hogy Fancsika történetében figyelhető meg a legtöbb bizonytalanság. 2 7 Reméljük, hogy az újabb eredmények segítenek a bizonytalanságok eloszlatásában. 200i-ben tereprendezés során kezdték a templom melletti dombot elhordani. A földmunkáknak köszönhetően mintegy 40 x110 m nagyságú terület átkutatására nyílott lehetőség. A tereprendezési munkák során a felső, humuszos részt a telek teljes területén elhordták, ezáltal a felső talajréteghez közeli régészeti objektumok a felszínre kerültek. Gépi munkát emiatt már nem kellett végezni a területen, kézi erővel történt a felület megtisztítása. A tereprendezés során a domb keleti lejtőjén nagy mélységben átforgatták a talajt, ezen a részen az átforgatott talajban rengeteg, elsősorban középkori kerámiát találtunk. Objektumok nyomait ezen a keleti részen alig lehetett találni, 1-2 gödör aljának a részletét sikerült megfigyelni ezen a területen. A terület keleti felének tisztítása során több nagyméretű, szabálytalan alakú, bizonytalan szélű, humuszos betöltésű foltot figyeltünk meg, de ezek sajnos csak a munkagépek által elkent humusz maradványainak bizonyultak. A dombhát keleti lejtőjének alját elérve találtuk meg az első igazi régészeti objektumot. A rövid leletmentés során mindössze három régészeti objektum foltját tudtuk megfigyelni. A 6. objektum egy rövid, keskeny, sekély árok részlete, a 9. objektum egy gödör. Az objektum hamus betöltése már a felülettisztítás előtt is látható volt. A nyesés után szépen kirajzolódott a lekerekített sarkú téglalap alakú gödör foltja. A bontás során a vékony, hamus betöltés alatt jelentkezett az objektum alját jelölő sárga homok. A 10. objektum a leletmentés legérdekesebb objektuma lett (2. ábra). Az objektum funkcióját, rendeltetését nehéz meghatározni, de talán nem járunk messze a valóságtól, ha az objektum bontása során megfigyelt jelenségek alapján valamilyen építménynek tartjuk (3. ábra). Csak a többszöri nyesés után rajzolódott ki ovális, fekete, erősen kormos betöltésű foltja. A folt 3,9 x 2,2 m. A foltszinten a nyesés során is már nagyon sok kerámia és állatcsont jelentkezett. A kb. 10 cm vastag, kormos réteg elbontása után közel kör alakú, mintegy 30 cm átmérőjű, igen kemény, agyagos, helyenként átégett, piros paticsos csík rajzolódott ki. Az objektum bontása során kirajzolódott a patkó alakú, agyagból megépített kemence fala. A kemence szája nyugatra néz. A kemencét nem használták túl sokat, erre utal, hogy a fala nem égett át olyan mértékben, mint a korban általánosan használt ilyen típusú tüzelőknek, csak a belső oldalán volt megfigyelhető egy gyengén átégett réteg. A kemence fala 43 cm magasan maradt meg. A kemence mérete 70x54 cm. Az alján gyengén átégett platnit bontottunk ki. A platni 2,5 cm vastagon égett át, kerámiatöredékkel kitapasztva nem volt (4. ábra). A kemence szája előtti területen kormos, lekeményedett padlószintet bontottunk ki. Ez a padlószint az objektum teljes északi részén tovább követhető volt. Az objektum északi felében a padlószinten és a betöltésben fazekak összeillő töredékeit bontottuk ki (5. ábra). Az objektum északi felében, közvetlenül a kemence északi fala előtt egy kutya csontvázát bontottuk ki. 2 8 A kutya a padlószinten feküdt (6. ábra). A kutya csontjai között átégett, paticsos réteg volt. Az objektum feltárása során felvett metszetfalon a felső sötétbarna humuszos réteg alatt egy vastag sárgásbarna homokréteg húzódik, és ez alatt jelentkezik a kormos padlószint. A metszetfalon megfigyelt jelenségek alapján az objektum betemetődésében egy éppen aktuális homokmozgás is szerepet játszhatott. 27 Módy 1982. 80. 28 A kutya minden bizonnyal jelentős szerepet töltött be a falu lakóinak életében, amelyre a település területén található nagyszámú kutyatemetkezés utal. A 10. objektumban előkerült kutyaváz nem az egyetlen jelenség, amely a kutya hitvilágban betöltött szerepére utal. A templomtól, mivel az objektum a templom közvetlen közelében található, fogalmazhatunk úgy is, hogy az objektumtól, mintegy 500 méterre északra korábban már kerültek elő rituálisan eltemetett kutyakoponyák. Az Árpád-kori településfeltárások során számos esetben lehet házban, gödörben, kemencében eltemetett kutyavázakkal találkozni. A megfigyelt jelenségek a kutya hitvilági szerepére utalhatnak (Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon 1. FolArch 41 (1990) 117-145., Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon 11. FolArch 42 (1991) 179-193., Vörös István: Adatok az Árpád-kori állattartás történetéhez. In: A középkori magyar agrárium. (Szerk.: Bende Lívia-Lőrinczy Gábor) Ópusztaszer, 2000. 71-119., Csányi Viktor: Egy Árpád-kori falurészlet feltárt emlékei Székkutas határában. In: Hombár. Múzeumi Műhely 5. Múzeumi tanulmányok. (Szerk.: Nagy Vera) Hódmezővásárhely, 2008. 9-34.
