Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - BÁLINT MARIANNA: Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez(Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén)
120 BÁLINT MARIANNA 1. ábra A lelőhely és környezete all. katonai felmérés XLI11. col. 49. sect, térképlapján 4 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Bihar vármegye 1. Közzéteszi: Hoffmann István-Kis Tamás. 142-153. In: A Dereceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. (Szerk.: Jakab László) 65. szám, Debrecen, 1996. 5 Hoffmann-Kis 1996. 149. 6 Hoffmann-Kis 1996.144. 7 Hoffmann-Kis 1996. 145. 8 Második Katonai Felmérés XLII1. col. 49. sect. 9 Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Folyók, folyások, völgyek, erek, fokok. Tavak, fertők, fenekek, laposak, mocsarak, rétek, tiszták. Árkok, csatornák, gátak és kútak. 262. (Közli: Radics Kálmán) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX (2004-2005) 255-287. 10 Hoffmann-Kis 1996.142-153. 11 Zoltai 2005. 261. 12 Hoffmann-Kis 1996. 142-153. 13 Zoltai. 2005.271. 14 Hoffmann-Kis 1996.144. 15 Zoltai. 2005. 270. A homokbuckákat, garmadákat leginkább hegynek nevezték el a helybeliek, ugyanis a felszín fölé nemritkán 10-15 méterre emelkedő buckák, alföldi viszonylatban valóban jelentős relatív szintkülönbséget jelentettek. Az Erdőspuszták területén a XIX. század közepén az alábbi hegyeket jelölték meg: Agárdi-hegy, Báál-hegy, Bagi-hegy, Csillag-hegy, Disznós-hegy, Guba-hegy, Hát-hegy, Hosszú-hegy, Jukas-hegy, Kanál-hegy, Kapus-hegy, Koncz-hegy, Látó-hegy, Pápaihegy, Szilas-hegy, Vad-hegy. 4 Az elnevezések jelentős része tulajdonnévi eredetű, de találunk köztük olyat is, amely a homokhátak növényzetére, vadvirágokban gazdag voltára utal, mint például a Méhes-hegy Bánk határában 5. Más esetben pedig éppen a homokhátak kopárságát hangsúlyozzák: Egybokor-hegy. 6 Gazdag helynévanyag mutatja be a táj egykori vízrajzi viszonyait. A homokbuckák között kialakult elgátolt medencékben létrejövő kisebb-nagyobb tavak, vízállásos területek sűrű hálózatát lehet megrajzolni a földrajzi nevek alapján. Az összefüggő völgyekben futó nyírvízfolyások (Bodó folyása, Gencsi folyás, Hosszúvíz folyás, Szatai folyás, Zúgó folyás, Kócz folyása) meglepő bővízűségéről szólnak a források. Ma már nehéz elképzelni, hogy vízimalmok működtetésére is alkalmasak voltak, pedig a Bánk határában fennmaradt Malomgát-folyás erre utal. 7 A Malomgátat a 11. katonai felmérés térképlapján is feltüntetik, mint jelentős tereptárgyat. 8 Felgát néven már egy 1373. évi oklevélben is szerepel. 9 A vízállásos területek megnevezésére egyaránt használták a tó, lapos és a rét megnevezést is: Aggrét, Bíró lápossá, Csász rét, Fényes tó, Gyarmati laposs, Gömöri rét, Görbe rét, Hunyoros rét, Keve lápossá, Köszörűs laposs. 1 0 Fancsikai puszta 1632-es leírása során az alábbi fancsikai réteket sorolják fel: Síkos réte, Bodó réthe, Fekete réthe, János György réthe, Bedes réthe, Jakucs örökös réthe, amely nagy réth az Szent János alatt, Kerekes réthe, Csorváshegy alatt való réth, Szent János laposán való réth, Bájbeli réthek. Ezeken kívül kicsis rétek vadnak ugyan sokak." A víz utánpótlásának csökkenése esetén a medencék elmocsarasodhattak: Büdöss kút, Cseke rakottyás, Kakúcska mocsár, Lápos rét, Tökös tó. A helyükön kialakuló nedves rétek kiváló legelők voltak: Kisököritó, Ököritó. 1 2 A nagy kiterjedésű tavakban azonban az igénytelenebb életkörülményekhez szokott halfajok is megéltek: Czompó lápossá, Csukás folyás. Mihályrekeszték halászóhelyet, mint fontos tájékozódási pontot megnevezték a középkori Szalóksámson 1347-ben végzett határjárása során is." A halban gazdag vizek pedig a vízi madaraknak is élőhelyet biztosítottak: Darvas rét, Szárcsás. 1 4 A Ludas tó hosszan terült el Bánk délkeleti részén."
