Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

19. Molae: Egy szárazmalma vagyon az uraságnak ezen hellységben. Vízimalmok pedig egy- és kétmérföldnyire elegendők vágynak.

Károk.

Series maleficiorum:

1. Terrae: Két fordullója ezen határnak nagyobb részént lapos lévén. Az lakosok gyakran az fold árja miá élettyekben mintegy három esztendőktől fogva sok károkat vallottak.

2. Prata: Igen kevés szénát, és marhájoknak tartásokra nem elegendőt csinálhatnak telekeik után való kaszállójokban. És kaszálló hellyeik is a Ligeten lévén, ritka füvet terem. Többnyire az lakosok egy- és kétmérföldnyire marhájoknak tartásokra szénát pénzen szereznek.

3. Emporium: Csak N[agy]Károllyban ős[s]zel és tavas[s]zal vecturázzák magok jovaikat rossz utakon.

4. Pascuum: Eben semmi maleficiumok nincsen.

5. Lignationis: Csak épülletre való fákat nem vághatnak magok különös erdejeken, és semmi nádas hellyek is nincsen.

6. Merendi: Sem szekerezéssekkel pénzt nem kaphatnak. Úgy közelebb levő hellységekben is pénzét hozó munkát nem tesznek.

7. Molae: Ebben semmi maleficiumok nincsen.

V. Abban, hogy ki legyen egész, vagy fél házhellyes gazda, eddig az telekek után az földeknek kiosztása alkalmatosságával soha semmi különböztetés nem volt. És mivel az földek nem mind egyirányso [sic!] nagyságúak, kiben két, kiben három, s kiben több pozsonyi merőket vethetnek az gazdák. De azokban is nem mind egyformán vethet, és nem is mind egyirányso [!] darabocskákbúl álló szántóföldeket bírnak. Hanem vadnak az gazdák között, kik 30, kik több és kevesebb számbúi álló pozsonyi mérőket az három fordulóban magok földjeikben elvethetnek. Kaszáló hellyei pedig - kiknek vagyon - egy-egy darabbul álló, mellyeket nagyobb részint 7 és 4 ember kivághat. De sarjút az lakosok soha nem kaszálhatnak.

VI. Az örökös jobbágyok szólgálattyoknak kiszabott rendgye ez ideig nem volt. Hanem amikor az uraság gazdaságának follytatása szólgálattyokat kívánta, hol vonó marhájokkal, hol kézi munkával szolgáltak. Szántást ugyan esztendőnként ez ideig 12 napokon tettek. Az szabad menetelő személlyek pedig szolgálatra kiszabott 25 napokon hol vonó marháj okkal, hol kézi munkáj okkal az uraságnak kívánsága szerint szolgáltak. De esztendőnként négy vonó marhával bíró gazdák, úgy az két marhások is mással öszvefogván, eddig 7 napokon szántottanak. Ezek mindazáltal az kirendelt napszámokat leszólgálván, mintegy hat esztendőnek follyása alatt - mindőn az uraság gazdasága follytatása kívánta - esztendőnként szólgálattyoknak semmi rende nem lévén, hol vonó marhájokkal, hol gyalogszerben szolgálatra fordí itattak. És sem az örökös jobbágyok, úgy szabad menetelő személlyek járásoknak - keléseknek ideje a napszámhoz eddig be nem számláltatott.

96