Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

9.

Ecsed

Ma: Nagyecsed

I. Ezen helységnek urbarialis levele nincsen. Hanem szabadságoknál való bizonyos leveleket sub vidimati paribus producalnak. Sub. nro. l-о, 2-o, 3-o, 4-, 5-o et 6-o.4

II. Ezen helység lakosinak semminémű szolgálatbéli kötelessége nincsen, hanem csak taxa fizetésbül áll minden adózások. Ezen szokásnak vagyon mintegy 34 esztendeje.

III. Se urbáriumok, se contractusok nem lévén, minden jobbágyi kötelességek és adózások egy-egy gazdának csupán 51 krajcárból álló.

IV. Haszonvételek'.

Series beneficiorum:

1. Terrae: Itten semminémű szántóföldgyek hatáijokon nincsen.

2. Prata: Az helység láppal vagyon kőmyülvétetve, mely lapos helyeken szoktanak kaszálni.

3. Emporium'. Helységekhez Debrecen, Károly és több aprólékos városok nem messze vannak, jó úton járhattyák.

4. Pascuum: Ezen beneficiumok nincsen.

5. Adaquatio: Ebben fogyatkozások nincsen.

6. Lignatio: Nulla.

7. Vineae: Nulla.

8. Glandinatio'. Nulla.

9. Non usus decimae: Földgyök sincs.

10. Pomaria: Nulla.

11. Arundinetum: Nádvágó helyek elegendő vagyon, és minden esztendőben pénzért nádat szoktanak vágni.

12. Beneficium merendi: Nullum.

13. Vicinia fabricarum: Nullum.

14. Vicinia fluviorum: Nullum.

15. Vicinia promontoriorum: Nullum.

16. Beneficium exurendae calcis: Nullum.

4 Az ecsediek az úrbérrendezéskor településük valamennyi középkori és koraújkori privilégiumát másolatban csatolták az úrbérrendezés dokumentumaihoz. Ekkor tájban kezdődött ugyanis a Károlyi grófok és közöttük az a 100 évig tartó úrbéri per, ami végül is 1876. május 21-én ért véget. Apert részleteiben feldolgozta Éble Gábor: Az ecsedi 100 éves úrbéri per. Bp. 1912. Ezt követően többen is - például Dankó Imre - foglalkoztak a perrel, illetve az azok hátterét képező királyi és fejedelmi dokumentumokkal. Ezeknek az úrbéri viszonyok alakulásához kevés, vagy éppen semmi közük nincs, mert a Báthori-féle udvarház és a vár megszűntével mindazon tevékenységek és társadalmi viszonyok megszűntek, amit az előbbi két intézmény megkívánt a történelem során. Legutóbb Béréi József: Nagyecsed története és néprajza című falumonográfiájában bővebben foglalkozott a kérdéskörrel. Ezért fölöslegesnek tartjuk itt újólag közölni a latin nyelvű dokumentumokat.

93