Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

18. Aquae: Kenderáztató tójok elegendő vagyon.

19. Molae: Egy és kétmérföldnyire vadnak elegendő vízimalmok, és az helységben is egy szárazmalom találtatik.

Károk:

Series maleficiorum.

1. Terrae: Ebben semmi maleficiumok nincsen.

2. Prata: Igen kicsiny kaszálóhelyek vagyon az lakosoknak, és az mit kaszálnak is, sovány, marhahizlalásra nem alkalmatos. Úgy az kaszálóhelyek igen ritka füvet terem.

3. Emporium: Mikor Szatmárra viszik magokjavaikat az lakosok eladni, Nagymajtinban [sic!] és Szatmári lévő hidakon vámot fizetnek, és ősszel, tavasszal többnyire rossz utakon járnak.

4. Pascuum: Marha legeltető hölgyök sovány helyet vagyon, és kicsinysége miatt heverő marhát nem is tarthatnak.

5. Lignatio: Az itt való lakosok szalmájokat marhájokval szokták megétetni. És sem erdejek, úgy nádas helyek is határjokon nem lévén, nagy szükségét láttyák az fának.

6. Merendi: Pénzkeresés végett távúi lévő helyekre kelletik az lakosoknak menni.

7. Mola: Az mely vízimalmokban szoktanak ömi az lakosok, azokban tavasszal és ősszel rossz utakon viszik élettyeket.

V. Még abban, hogy ki legyen egész házhelyes gazda, ez ideig semmi különböztetés nem volt. Hanem kinek-kinek az lakosok közül az földes uraság által állandóképpen kimutattattak az szántóföldek, és többnyire mind egyformán vethetnek. Minden gazdának ugyanaz mezőben tizenhárom darabbúi álló fölgyek vagyon. De azok nem mind egyiránysók [sic!], mivel azok között vadnak olyan földek, kikben két pozsonyi mérőt lehet vetni, vadnak olyanok is, kik négy-őt és hat pozsonyi mérő alá valók. Az kaszálóhelyek pedig egy-egy nyilasbúi áll, melyben saijút nem kaszálhatnak.

VI. Sem az örökös jobbágyoknak, úgy az szabad menetelű személyeknek kiszabott úrdolgára való napjok az földes uraság által eddig nem volt. Hanem mind az jobbágyok, úgy az több, itt lakosok - valamikor csak megkívántatott szolgálattyok - az marhások hol vonó marhájokkal, hol gyalogszerben, az több marhátlan lakosokkal szolgáltának. Az marhások ugyan esztendőben minden szántás alkalmatosságával két napokon szántván, szántással 8 napokat robotáznak. Úgy mindazáltal, hogy az kiknek két vonó marháj oknál több nincsen, az szántástételre még ez ideig magok marháj okhoz két vonó marhát másoktól tartoznak bérelni, s úgy az esztendőbeli nyólcnapi szántást megtenni.

VII. Mintegy 28 esztendeje, miólta ezen helységben béhozatott az földes uraságnak az lakosok által való dézsmabéli adózások. És azólta búzábúl, rozsbúi, árpából, zabbúi, tengeribül, lenbűi, kenderbül, káposztábúl, úgy az bárányokbúl is, esztendőnként megadták az tizedet. Hogy pediglen más földes uraságnál az szomszéd helységekben szokásban vagyon a kilencedbeli adózás, igaz. Az mi az egyébféle adózást illeti,

80