Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Vallató pontok
3. Emporium: Ha nem volt vásározó helyük, vagy nagyon távolra kellett menni, ahová ros[s]z és alkalmatlan utakon juthattak el, és csak vámokon keresztül juthattak oda, avagy a hidak, utak csinálásában részt kellett venniük. 4. Pascuum: Ha a legelőjük kevés volt, vagy egyáltalán nem volt, ha csak az ugart legeltethették, vagy más falu határán kellett marháiknak legelőhelyett bérelniük, vagy nyáron is jászlon tartották barmaikat. 5. Carentia omnis lignationis et arundineti: Az erdőlés és nádas helyek fogyatkozása. Nevezetesen olyan helyen, ahol se tűzifát adó cserjés nincs, se nád nem terem, vagy a földesurak tiltják annak használatát. 6. Beneficium merendi: Nincs pénzszerzési lehetőségük se szekerezéssel, se gyalogszerrel, vagy pedig nagyon messze kell eljárniuk pénzkeresés céljából. 7. Molae in loco: Malom sem helyben, sem a szomszéd helységben nincsen, s azért hosszú és alkalmatlan utakon kell az után járni. Nota bene: Ha pedig egy vagy más helységben olyan kárvallások is találtatnának, melyek a colonusokat terhelik, az instructio szerént azokat is fel kell jegyezni. V. Hány és minémű hold szántóföldgye és rétje vágyon egy egész házhelyes gazdának, és hány posonyi mérőt vethet egyik-egyik hold szántóföldgyében? Nem de nem a rétjein sarját is kaszálhat-é? VI. Minémű és hány napi munkát vitt egy-egy gazda eddig végben? És hány vonyó marhával? És amidőn a robotra mentek, és visszajöttek bészámláltatott-é azon járás-kelésnek ideje is a napi számhoz? VII. Adnak-é az itt való lakosok a földes uraságnak kilencedet? Ha adnak minémű termésbűi és javakból adgyákazt, és mennyi időiülfogva. És vagyon-é a kilencedbéli adózás ezen vármegyében más földes uraságnál bévett szokásban? Ezen kívül más adózás fejében mit szokott ekkoráig egy-egy jobbágy esztendőnként az uraságnak adni? Jelesül pedig ollyantén akár készpénzbül, akár más egyébből adott adózás és ajándék mibül álló volt? VIII. Hány puszta hely vagyon ezen helységben? Mennyi időiül fogva pusztulnak el, mi okbul? És azon helyeket appertinentiajával együtt kik bírják? IX. Ezen helységnek lakosai örökös jobbágyok- é, vagy sem? [A fenti kilenc kérdés minden településen elhangzott, s azokra eskü alatt kellett válaszolniuk a vallomástevöknek. A válaszokat az úrbérrendező biztosok rögzítették. Ennek során gyakorta találkozunk ismétlődő sztereotípiákkal. Különösen jellemzőek ezek az ismétlődések а IV. kérdésre adott válaszok esetén.] 67
