Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
III. §.л más büntetésekben pedig, midőn helyes okból az jobbágyok [a] büntetést megérdemlik, az ollyatén gonosztévöket azon eseten kívül, melly az törvény által el vagyon végezve, nem pénzben, mellyel az szegény adózó nép nagyon romlik, sem pedig testében ne büntettessék, hanem büntetésül egy-két és legföllebb háromnapi kézi munkának végben vitelére köteleztessenek. Mindazonáltal ezen kézi munkabéli büntetést szántásnak, aratásnak, kaszálásnak és szüretnek időjében a jobbágyon az uraság meg ne vehesse, hanem a bűnös az esztendőnek más időiben végben vinni tartozik. IV. §. Jóllehet pedig - amint fönt jelentve vagyon - az jobbágyok sem pénzben, sem pedig testben ne büntettessenek. Mivel mindazonáltal némelykor megtörténik, hogy a paraszt valamint a szabad nyelvével vagy testével vétkezett, vagy másként is az háromnapi munkabéli büntetéssel magát meg nem jobbítaná, úgy olyankor ötét az testében is büntetni szükséges légyen. Azért mindezen hasonló történetekben arra kölletik vigyázni, hogy amidőn a testbéli büntetés éránt a dolog magát előladgya, akkoron a bűnös - ha erős és egészséges személy lészen - az bűnök mivoltához képest legföllebb 24 pálcaütéssel, az asszonyi állat pedig szinte annyi korbácscsapással büntettessék. Hogyha pedig a vétkes személy korossabb, vagy egyébbéránt gyenge erejű volna, az ollyatin üres tómmal,59 és ha a szükség és bűnnek mivolta úgy hozna magával, böjtöléssel is - száraz kenyér és víz mellett - sanyargattassék. Arra mindazonáltal vigyázván, hogy az vétkes jobbágy saját munkájának elmulasztásával harmad napnál tovább ne tartóztattassék. Kivévén azt, ha nagyobb gonoszsági hosszabb tömlöcözést vagy büntetést megérdemlenék. V. §. Ha jobbágy vétke miatt az uraság tömlöcére fog vettetni, és vasra verettetni, az vasnak váltságáért (ahol ettől járó taxa szokásban vált) nem többet, hanem 15 krajcártfizetni tartozzék. VI. §. A jobbágynak ezután földesura engedelme nélkül irtásokat tenni - munkája bérének elvesztése, s a károknak visszatérétése alatt-szabad nem lészen. Ellenben a földes uraság (amint föllebb jelente [te] tt) - az irtásokat nem máskép, hanem az irtoknak munkája bérét az vármegye igazságos elvégzése és limitátiója szerént megadván, magához veheti, és kezénél tarthattya. VII. §. Mivel az erdőknek gondviselése és nevelése az uraságot illeti, semmi jobbágynak eleven fákat, sem kertölni való vesszüket, sem pedig abrancsnak való szólókat vagy szőlőkarókat az uraság különös engedelme nélkül vágni, és az illyetineket más határban általvinni és eladni, következendöképpen az fával kereskedni szabad nem lészen. VIII. §. Mi illeti pedig büntetését azon jobbágyoknak, akik az erdőt rontyák, és a fákat nyesik, azok a kárnak megtérítésén kívül harmadnapi gyalog munkának végben vételére [!] büntettessenek. Ha pedig ezen büntetéssel is az erdőnek rontásától el nem állanának, akkoron a vármegyebéli magistrátusnak60 hatalmával az illyetin jobbágyok tovább büntettessenek, s az uraságnak azéránt ségétség adattassék, hogy azok nagyobb vétkeknek mivoltához képest -másoknak példájára is - keményen büntetődgyenek. 59 Áristom (arestom) = börtön, elzárás, tömlöcbe zárás. 60 Vármegyebeli magistrátus = vármegyebeli tiszt 247
