Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Parasztvallomások
Sub littera пт 2.: Anno 1755. die 27-a 8-bris allkudtam meg M[ező]Petiiben lévő telekemen épült ház iránt ugyanott lakos Kinczler Sebestyén nevű svábbal következendő conditiok alatt: 1. Valamíg azon teleken lakik fog, esztendőnként a szolgálatért és taxájért fizetni kilenc rhenes forintokat. 2. Minden névvel nevezendő, és azon telek után való földekben termő vetésekbűl az kilencedet tartozik szemül és tisztán béadni. 3. Hogy az telekhez tartozandó földek el ne idege[ne]gyenek, szorgalmatosán vigyázni köteleztetik. 4. Ha azon telekről jövendőbe el akarna menni, tartozzék maga helyett az a más jó, és magához hasonló gazdát állítani. Hozzá tévén ászt is: 5. Hogy az kilencedre eső búzát és egyéb gabonát folyó áron, amint Károlyban fog kelni, az taxával együtt Szent Mártony napjára tartozik eccersmind bészolgáltatni. 6. Az gencsi rétekről két csillye szénára való füvet engedtem nékie esztendőnként, melyért ő is tartozni fog két icce olvasztott tiszta vajat adni. Melyről adtam ezen contractualis levelemet, Várad die anno ut supra. Sánta László m. p. Mivel ezen conventioban nevezett sváb - maga sógorának - Vakemel Sebestinnek engedte a megírt házat, az feljegyzett conditiok szerént magam sem ellenzem. Hanem abban meghagyom. Ki is mai napon Sedell Majjer restantiajanak defalcaţi ójában fizetett huszonegy vonás forintokat, melyről is quietalom. Maradván még adós Sedell Majjer négy vonás forinttal és 15 krajcárral. Várad, 1756. február 1. Sánta László m. p. Az beadott contractusok hitelességét bizonyítják: Ladislaus Vitkay m. p. Pecsét Nicolaus Lencsés m. p. Pecsét 41. Portelek Ma RO: Portiţa I. II. III. I. Nincsen urbáriuma ezen hellységnek. II. Az lakosoknak semmi contractussok nem lévén az földes uraságokkal, bevett, régi szokás szerint szolgálnak. III. Miólta ezen hellységet megülték az lakosok, és rá emlékeznek, mindetig hol vonó marhájokkal, hol gyalogszerben - az földes uraságoknak kívánságok szerint - robotáztanak. Pénzbéli adózást pedig ezideig nem minnyájan tettenek, hanem: 203