Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

Mi pedig az egyébbféle adózásokat illeti, az földes uraságok magok embereik által nem egyiránt tetetik, úgymint:

Quoad illustrissimos dominos comites spectabiles item dominos omnes Rhédey: Ött részekre osztatlanul biratván az família által az itt lévő része az titulált uraknak, kiszabott rend szerint tartozásképpen minden gazda esztendőnkint öt tyúkot és öt szekér fát ad az földes uraságoknak. De a kiszabott renden felül is:

Quoad dominum spectabilem Franciscum Rhedey: Esztendőnként minden lakossal ezen földes uraság maga számára hat font fonalat fonat.

Quoad illustrissimum dominum liberum baronem Sámuelem Dezsőffy. Ezen méltóságos úrnak emberei az tyuk és tojásbéli adózást esztendőnként készpénzzel, kilenc krajcárokkal szokták felváltani.

Quoad dominos spectabiles Nicolaum Jósa et Stephanum Jósa, Michaelem Sági neonon Barbarem Jósa, Stephano Erössianam ita et Antonium et Georgium Irinyi: Egy-egy tyúknál ezen földes uraságoknak emberei esztendőnként más afféle adózást nem tesznek.

VIII. Quoad illustrissimos dominos comites spectabiles item dominos Rhedey: Egy puszta telek vagyon ezen famíliának részére az hellységben, mellyen lévő épüllet gazdájával együtt ez előtt négy esztendőkkel tűz által megemésztetvén, pusztául maradott, és azólta semmi appertinentiák utána nem lévén, az földes uraságok által bírattatik.

IX. Egy örökös jobbágy vagyon itten. Az többi lakosok pedig szabad személlyekbül állok.

Vallomástevők: Főbíró: Maurer Miklós +

Esküitek: Tamás Demeter +

Romáz Gergelly +

Királly László +

Lengyel János +

Bulatkó György +

Penyészlek [!], 1772. december 19.

Összeíró biztosok: Ladislaus Vitkay m. p. Pecsét Nicolaus Lencsés m. p. Pecsét

Sub AA.:

Anno 1772. 30. Martiy Stsaka [!] Mihálynak Penészleki teleket korcsomával, és minden nemű hasznával engedtük arendában tizennégy vonás forintokban, mellynek is az arendájat most fellyebb megírt napon kezünkhöz ves[s]zük, és mához esztendeig azon telektűi semmivel sem is tartozik. Mellyrül is adtuk ezen recognitionalis, eccersmind arendationalis levelünket.

Mihályfalva, 1772. március 30.

Martinus Buday

196