Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

17. Beneficia communitatis: Két szárazmalmok vagyon, egy arany taxa alá való.

18. Aquae pro maceratione canabum: Kenderásztató hely vagyon.

19. Molae: Az helységben két szárazmalom vagyon. A szomszédságban vízimalmok is vannak.

Károk:

Maleficiorum verő series:

1. Terrae arabiles: Minden esztendőben megkárosíttatnak a szántófoldgyeikben az árvíz és állandó láp miatt.

2. Prata: Kaszálló réttyek kevés vagyon. Azokat is három esztendőtül fogva minden idén játja az árvíz, és harmadrészit a szénájoknak haza sem hordozhattyák a lápnak miatta, hacsak meg nem fagy.

3. Emporium: Abban hagyatkozások nincs, minthogy legközelebb Károlyban heti és országos vásárok vágynak.

4. Pascuum: Az heverő és nevedékeny marháknak semmi legeltető helyek nincsen. Kénteleníttetnek másutt pénzért szerezni.

5. Carentia omnis lignationis et arundinetum: Épületnek való fája nincs az helységnek, mivel csak fiatalos és nevedékeny fákbúl álló az erdeje.

6. Beneficium merendi: Nincs.

7. Molae: A malmok iránt nincsen rövidségek.

V. Ezen helységben nem lévén külömbség az telekek közt, hogy a telekekhez képest több vagy kevesebb szántó- és kaszállófóldjök lenne a gazdáknak. Hanem minden gazdának - békességnek okáért - amint ők egymás közt felosztották ezelőtt hét esztendőkkel, vagyon 36 pozsonyi mérő alá való szántóföldgye egy-egy gazdának. És egy hold szántóföldben többnyire két pozsonyi mérő megyen. Réttyek pedig kinekkinek négy embervágó. És harmadik, 4-dik esztendőben - mikor zsengés idő jár - salját is kászálhatnak egy embervágónyit. De az árvíz miatt minden esztendőben két pozsonyi mérő alá való fölgyének ki-ki a gazdák közül semmi hasznát nem veheti, és így azon okra nézve a szántóföldeknek tizennyolcad része terméketlen.

VI. Ezen helységben nyolc napi szántást tészen minden gazda négy-négy marhával az földes uraságnak. A többi napszámot pediglen az idő és a szükséghez képest vagy marhával, vagy pedig gyalogszerben, kézi munkájokkal szokták letölteni a lakosok. Még eddig szokásban nem volt, hogy midőn a robotra mentek, és visszajöttek, abbéli járásoknak és keléseknek ideje napi számban számoltatott volna.

VII. Ezen helységnek lakossai mindenféle termésbűi, úgymint búzábúl, árpábul, zabbúi szalmájul, és kukoricábúl, kenderbül, káposztábúl, méhekbül, bárányokbul és sertésből kilencedet adnak, eleitűi fogva való régi szokás szerint, miólta reá emlékeznek. Azt nem tudgyák, ezen nemes vármegyében, más földes uraságnál vagyon-é szokásban a kilencedelés. Azonkívül ezen helység lakossai - akik négy vonó marhások királyi dézsmában 18 keresztet, a két vonó marhások 12 keresztet, a gyalogszeresek pedig 6 keresztet - tartoznak aratni az földes uraság táblájában. Ezeken kívül minden gazda egy-egy fejős tehéntül egy meszely vajat, 12 tojást,

143