Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

4. Pascuum: Mindenféle marhának legelőhelye vagyon.

5. Carrenta omnis lignationis et arundineti: Mind tűzi, mind épületre való fa nékül [!] szűkölködnek. Nádgyok vagyon.

6. Beneficium merendi: Ritkán van módgyok vagy szekerezéssel, vagy kézi munkával magoknak különös hasznot hajtani.

7. Molae: A malmok iránt rövitségek [!] nincs.

Ezeken kívül legnagyobb károkra vagyon az, hogy minden esztendőben hol egy, hol más gazdának a marhája eldöglik, hogy szüntelen föld árja vagyon, és a fű, vagy legeltető hely iszapos.

V. Noha ezen helységben vannak egész és fél telekek is, mindazáltal az egész vagy fél házhelyes vagy telekes gazdák közt nincs az a külömbség, hogy a telekekhez képest több vagy kevesebb szántóföldgye s réttye volna a gazdának, hanem:

Quoad excellentissimum dominum comitem Károlyi tit[uláltj: Minden gazdának kilenc kőből alá való szántóföldje vagyon, azaz 18 pozsonyi mérőt vethet belé. Egy hold föld pedig többnyire két pozsonyi mérő alá való. Réttye kinek-kinek a háza után hat embervágó vagyon. Salját pedig 3-dik s 4-dik esztendőben vagy egy embervágóra valót kaszálhatnának némellyeknek szerencséjére, ha az árvíz engedné, és el nem vinné. Azért abban módgyok nincs.

Quoad dominos Martinum etJosephumBagosy, relictam item Joanne Horänszkianam dominam quique Martam Bagosy: Amelly gazdák marhával szolgálnak, azoknak a két járásra, kinek több, kinek kevesebb, többnyire pedig 12 pozsonyi mérő alá való földet adnak esztendőnkint. Akiknek marhájok nincsen, azoknak kevesebbet, mivel minden esztendőben osztyák. A rét hasonlóképpen minden esztendőben kiosztódik, és kinek több, kinek kevesebb jut. Ezeknek sincs módjuk a saijú csinálásban a gyakorta való árvíznek miatta. Ugyanazért a szántóföldek is harmad résziben az határnak nedvesek lévén, terméketlenebbek.

VI. Mindenik földes uraság részirül egy-egy gazda nyolc, legfellyebb kilencnapi szántást tészen a maga földesurának 4 marhával. A többi napszámot pediglen az időhöz és szükséghez képest, vagy marhával, vagy kézimunkával töltik le. A jövésnek-menésnek ideje még eddig nem számláltatott a napszámban.

VII. Quoad excellentissimum dominum comitem Károlyi: Mind az örökös jobbágyok — mióta reá emlékeznek a lakosok -, mind pedig a szabad menetelűek szokás szerint eleitűi fogva esztendőnkint mindenféle mezei termésbül, úgymint: búzabúi, árpabúi, zabbúi, kukuricábúl, kenderbűi, káposztábúl kilencedet adtak. Hasonlóképen a méhekbűl, bárányokbúl és gedókbúl [gidákból], mikor volt. Azt nem tudgyák vagyon-é szokásban a kilencedbéli adózás ezen nemes vármegyében más földes uraságoknál, nem lévén reá gondjok. Azon kívül a királyi dézsmában, akik négy vonó marhás gazdák, 18 keresztet, két vonó marhás gazdák 12 keresztet, a gyalogszeresek pedig hat keresztet aratni tartoztak az uraság táblájában. Mindezeken kívül az örökös jobbágyok miolta reá emlékeznek, a szabad menetelűek pedig 12 esztendőtűi fogva esztendőkint minden fejőstehentül egy-egy meszely vajat, 12 tojást, egy-egy tyúkot adtak. Esztendőnkint karácsony adó fejében. Ismét közönségesen adtak a megint

140