Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Hely-, név- és tárgymutató
Hely-, név- és tárgymutató A mutató felépítésében a Zsigmondkori Oklevéltár XI. kötetének mutatóját követi. Személynevek. Ha a személy neve egyedül áll, sem rangja, sem tisztsége nem ismert, akkor „családneve” cs. jelzéssel, a keresztnév elhagyásával szerepel. Ugyanez a helyzet azoknál a birtokpereknél és birtokosztályoknál, ahol egy család több tagja fordul elő. A „családneveket” az adott oklevélben előforduló alakjukban, mai helyesírással vagy fonetikusan szerepelnek. A ragadványnevekről utalás történik a birtoklást jelölő „előnév”-re. Ugyancsak utalás jelzi a mutatóban azt, ha a család több néven fordul elő. A később „előnévként” szereplő birtoknevek minden esetben nagybetűvel kezdődnek. A rangok és tisztségek is mutatózva vannak, ezeknél utalás történik viselőjük nevére. A királyi és megyei emberek, ügyvédek és más (pl. káptalani, konventi kiküldött) társadalmi funkciót betöltők neve mellett megbizatásuk szintén olvasható, de a funkciónál csak az érintett kivonatok/regeszták száma található. A méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok vagy tisztségek szerepelnek, melyeket az illető viselt, vagy amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; az utóbbi esetben az évszám vagy évkör megjelölésével. (Ezek megállapításánál az 1457-ig terjedő időszakra Engel Pál Archontológiája és Genealógiája volt segítségünkre.) Az összetett birtoknevekből képzett családnevek előfordulási alakjukban szerepelnek. Helynevek. Az oklevelekben lévő összes helynév megtalálható a mutatóban. Ezek azonosításában Németh Péter Szatmár megye című munkája volt segítségünkre. A mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai helyesírással/fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak eltér ettől, utalás segit. A helynevek után zárójelben az a középkori megye szerepel, amelyben található volt. A ma is létező, országhatáron kívülre eső román, szerb, szlovák és ukrán helységek neveiről az egyszerűbb keresést elősegitendő külön utaló található a mutató előtt. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy dőlt betűkkel szedve szerepel a helység. Az összetett helynevek mindenkor előfordulási alakjukban szerepelnek, de az alapszónál ennek minden alakjára utalás történik. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében szóval vagy rövidítéssel kapunk tájékoztatást, hogy milyen földrajzi névről van szó, ha ez magából a névből nem derül ki. Zárójelben a név előfordulási helység nevét adjuk. Azonosíthatatlanság esetén csak a fn. rövidítés jelzi a név mibenlétét. Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak közül adózásra, a foglalkozásra, mesterségre, tisztségre, továbbá a megye működését jobban megvilágító intézményekre vonatkozó szavak lettek mutatózva. Alapvetően nem törekedtünk, hogy az indexben minden egyes tárgyszó megtalálható legyen. 195
