Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Az oklevelek regesztái
a király bírái elé fellebbezett, ezért a pert bírói intézkedésükkel elhalasztották, a feleknek megjelenésre a 32. napot (márc. 15.) jelölve ki. (D. in oppido Chenger, f. IV. a. Valentini.) Átírta Perényi Imre nádor (1504-1519) csonka, dátumsort nem tartalmazó oklevelében. DL 69923. (Kende cs. lt.) - Vö. az előző kivonattal. 1 Itt a kúria nyolcados törvényszékéről van szó, amely decemberig is eltarthatott. 451 1505. jún. 11. Csenger. Gachal-i György szatmári alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adják, hogy a mai napon Mykola-i András (nob.) bemutatta előttük a bíróságon Szatmár megye 1483. márc. 20-án kelt, egy Bagos birtokon lévő részre vonatkozó zálogosító oklevelét (427), mire Bagos-i János (nob.) kérte, hogy az oklevélről állítsanak ki a részére másolatot jogai védelmére, amit nyílt oklevelükkel szóra szóra meg is tettek. (D. in Chenger, f. IV, in Bamabe.) Szakadt papíron, a szöveg alatt öt pecsét nyomával. DL 70573. (Kölcsey cs. lt.) - A hátlapon: Pro nobili Iohanne de Bagos contra nobilem Andreám de Mykola paria litterarum impignoratoriarum. - Levt. Közi. 24. (1946) 69/32. 452 1505. jún. 25. Csenger. Gachal-i György szatmári alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adják, hogy Malomvyz-i Kenderes Péter (nob.) szerdán, Barnabás-napon (jún. 11.) köteles lett volna megjelenni előttük a negyedik időpontban (quarto scilicet in termino) a jelenlévő Karol-i Lancz László (nob.) ellen, de nem jött el és nem is küldött maga helyett senkit, ezért 24 márka perbelépés előtt fizetendő bírságban marasztalják el, ha nem tudná magát ésszerű okokkal kimenteni. (D. in Chenger, 15. die f. IV, Bamabe.) Papíron, a szöveg alatt öt pecsét nyomával. DL 99227. (Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) - A hátlapon: Petrus Kenderes contra Lancz de Karol convictus m(arcis) 24. - Károlyi III. 58-59. 453 1506. ápr. 22. Csenger. Gachal-i György szatmári alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adják, hogy mikor Márton-nap utáni szerdán (1505. nov. 12.) a megye nemeseinek törvényszéket tartottak, Wra-i Tamás (nob.) mint felperes az idézés törvényes módját betartva a jelenlévő Kewlche-i Bozzasi András (nob.) alperes ellen előadta, hogy az ő részére a Szatmár megyei Berwey birtok lakosai (populäres) ellen kelt, a megye által kibocsátott bírságoló oklevelet András, abban az időben, amikor a megye Belthewk-i Dragphy Bertalan által kinevezett alispánja volt, törvénytelenül magához vette és sokszori kérésére sem adta neki vissza, amely oklevél hatályával a birtokot elnéptelenítette (possessionis Berwey populäres et incolas depopulasset), amivel neki több, mint 25 forint kárt okozott. Ezt hallva András, nem tagadva, hogy az oklevelet magához vette, azt válaszolta, hogy az ügyben már döntés született, és ezért Tamást a bíróságon nyilvánosan patvarkodónak nevezte (in eo ipsum calumniosum vulgo pathwaros coram nobis in iudicio alta et intelligibili voce pronunciavit). Mindezt András egyedül Tamás hitére (adpropryam solam fidem) bocsátotta. A törvényszékük szokása szerint történő eskütételt Tamás elfogadta, majd tőlük ítéletet kért. Ok tehát, kikérve a velük együtt ülésező Szatmár megyei nemesek tanácsát, úgy ítéltek, hogy Tamás a 15. napon (nov. 26.) jelenlétükben egyedül tegyen esküt, amelyet ha letesz, Andrást 100 182
