Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
Visszaemlékezések a 12. gyalogezred Don-kanyari harcaira és visszavonulására
November 9-étől 17-ig gyalogmenetben a Don felé. Novij Oszkolban hosszabb pihenő volt. Már itt is sok volt a fagyás. Tovább Alekszejevka, Nyikolajevka, Matreno Gyesevo. November 18-án a fent leírt körzeteket foglalták el az egységek. December 30-án megtörtént a Don menti védőállás szemrevételezése. Ezen csak a zászlóaljparancsnok és a segédtisztje vett részt. December 31-én Lobanovkára mentünk Bohus Zoltán 21 2 alezredes úrhoz, a 43/1. zászlóalj parancsnokához, akinek csapattestétől a váltáskor a fegyvereket fogjuk átvenni. 1943. január l-jén és 2-án további szemrevételezés. Január 13-án hadosztálytartalék lettünk. A fegyvereket egy éjszaka vettük át. Január 14-én Scsucsjénél az oroszok a 40 °C fokos hidegben áttörték az arcvonalat. A Don annyira befagyott, hogy a jég még a páncélosaikat is elbírta. Tőlünk délre az olaszokat már előtte megsemmisítették 21 3. 18-ig visszavonulás Koski, Marki, Hvoscsevatka, Szaguny helységeken át. Vitéz Nyáry Rezső alezredes úr nem jött velünk a térdig érő nagy hóban, ő az úton ment tovább, pedig azt erősen lőtték az oroszok. Nem bírta a térdig érő hóban a gyaloglást. Minket szabadjára engedett. Mentsük az életünket, ahogyan bírjuk. A németek még a mentőautókról is letették a magyar sebesülteket, hogy gyorsabban vonulhassanak hátra. 18-án 8 óra 15 perckor páncélosokkal is rendelkező szovjet partizánok fogságába estem Jánossy Miklós 21 4 főhadnaggyal és Grencsó András tiszti legényemmel együtt. Hosszú, 12 napos menetelés következett, amely alatt sokan megfagytak. A harmadik napon különválasztották a tiszteket a legénységtől és ezután Grencsó Andrást sem láttam többé. Amíg Orankiba, ezen valamennyire rendes táborba megérkeztünk Sonihán egy földalatti bunkertáborban pihentünk, amely valamikor szovjet kiképzőtábor volt. Itt tele lettünk tetűvel. Ezután jött a tífusz. A tífusz átvészelése után, 1943. november 30-án Vlagyimirból 40 kilométeres gyaloglás után Szuzdalba érkeztünk. Itt sok rajzot készítettem a táborról, de 1945. február 11-én, amikor hazaszállítottak nyolcvanad magammal, minden rajzot elvettek a tábor kapujánál. 1945. február 23-án több alakulat tisztjeivel együtt - Kalugán, Brjanszkon, Kijeven, Tarnopolon, Lembergen, Eavocsnén, Vereckén, Volócon, Szolyván, Munkácson, Bátyún, Csapon, Záhonyon és Kisvárdán keresztül - az esti órákban érkeztem Nyíregyházára. A vasútállomáson rengeteg ember gyűlt össze és hozzátartozóikat keresték. Debrecenbe 24-én hajnali 3 órakor érkeztünk. Szegeden szereltem le. Hazatérve az igazolóbizottság igazolt és azóta nyugdíjazásomig mint matematika-fizika szakos tanár működtem. JAM. Történeti Adattár: 793/d-93. 212 Bohus Zoltán (Ferenchalom, 1897. július 19.-?) alezredes, 1944. január l-jétől ezredes. 1941. október l-jétől látta el a 13/1. zászlóalj parancsnoki teendőit. 1942. június 28-tól a 43/1. (iker)zászlóalj parancsnokaként teljesített frontszolgálatot a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén. 213 Az olasz 8. hadsereg arcvonalát először 1942. december 16-án törték át a szovjet csapatok, mely által a hadsereg zöme visszavonulásra kényszerült. A Don mentén maradt olasz Alpini hadtestét viszont a magyar arcvonalat ért második nagy támadással egy időben, vagyis 1943. január 14-én rohanta le a szovjet 3. harckocsi-hadsereg. 214 Jánossy Miklós főhadnagy, a 12/1. zászlóalj nehézfegyver (géppuskás) század parancsnoka nem esett szovjet hadifogságba, vagy szerencsésen kiszabadulhatott a szovjet csapatok fogságából. 82 •.
