Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
fehér selyem jelképezi a mocsoktalan katonai becsületet, a Mária kép a keresztény szellemet, a Haza címere az önfeláldozásra kész hazaszeretetet, a sírig való hűséget és halálmegvető vitézséget a Haza védelmében. Amikor most átadom a magyar királyi 12. honvéd gyalogezrednek és a magyar királyi 4. honvéd huszárezrednek ez újonnan felszentelt szent szimbólumokat, lelkem mélyéből fakad azon kívánság legyenek ezen zászlók egykor tanúi annak, hogy élnek még a magyarban mindazok a katonai erények, melyeket e zászlók jelképeznek, s amelyek egyedül biztosítják azt, hogy boldog és nagy lesz ismét a ma ezer sebből vérző, megcsonkított, porbatiport Haza 1 1. A kormányzó beszéde után a csapatok felesküdlek új zászlójukra, majd díszmenetben vonultak el a tribün előtt. Az ünnepséget a Koronában adott bankett követte, utána pedig a vendégsereg megtekintette a Szabolcsvármegyei Verseny egy let lóversenyét. A zászlószentelési ünnepség este 7 órakor a kormányzó elutazásával ért véget. Nagy gondot fordítottak a legénység hazafias és gyakorlati nevelésére is. A húszas évek elejétől a helyi sajtó rendszeresen beszámolt a gyalogsági laktanyában tartott szabadelőadásokról. Ezen előadások számtalan kérdést érintettek a méhészkedéstől kezdve az elektromosság hatásain keresztül a hazaszeretetig, a nemzeti öntudat és összetartás fontosságáig. A város is gondoskodott katonáiról, 1921 karácsonyán például a helybeli II. zászlóalj minden katonája kis karácsonyi ajándékot kapott. Ezt a nemes gesztust az ezred azzal hálálta meg, hogy szinte minden évben szentestén 30 rászoruló szegénynek ingyen vacsorát adott a laktanyában 3 3. A magyar királyi honvédség fejlesztése és szervezése 1928-tól vett nagyobb ütemet, mikor a Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság 1927-ben történt távozása és közvetlen ellenőrzésének megszűnése után a hadsereg állományát újból sorozás által kezdték feltölteni. Ez a fejlesztés elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a gyalogezredek ezredközvetlen alakulatait fokozatosan megerősítették, aknavető- és kocsizó géppuskás századokat alakítva ki. A 12. gyalogezred alakulatainak végleges elhelyezése is ekkorra tehető. Az ezredközvetlen árkászszázad 1928-tól Nyírbátorba került, az I. zászlóalj 1935-ben költözött át Debrecenből előbb Nyírbátorba, majd Nyíregyházára, s a II. zászlóalj Mérkre kikülönített 5. százada is 1937 után visszatért Nyíregyházára 3 4. 1930. március l-jétől a honvédség alakulatai nevet is kaptak, a nyíregyházi 12. gyalogezred ettől kezdve viselte a „nagyságos fejedelem", II. Rákóczi Ferenc nevét, míg a laktanya továbbra is az 1929-ben kapott Damjanich János nevet hordta. A névadással együtt járt a bajtársiasság, az összetartozás erősítése és a hagyományápolás is. A gyalogezred még abban az évben a laktanya bejáratával szemben nyíló Zimony utcában „Rákóczi hársakat" ültetett, melyeket a legénység gondozott. Ugyancsak a hagyományápolás jegyében tartották 1931-től rendszeresen az ezrednapokat is. A 12-esek ezrednapja november 16. volt, annak emlékére, hogy Rákóczi kurucai 1704-ben e napon vették be Érsekújvárt. Fényes külsőségek között rendezte meg a gyalogezred első ezrednapját 1931. november 16-án. Az ünnepet megelőző nap zenés takarodóval és az ünnep reggelén zenés ébresztővel vonult végig a városon a katonazenekar. A laktanya bejáratánál hatalmas diadalkapu várta az érkezőket, rajta a fejedelem jelmondatával: „Ha Isten velünk, ki ellenünk!". Az ünnepség 10 órakor kezdődött 32 Nyv. 1923. május 8. 103. sz. 1-5. o. 33 SzSzBMÖL. V. B. 186. VII. 160/1924. 34 HL. HM. Ein. 1. oszt. 8500/1928, HL. HM. Ein. I. oszt. 110000/1932, HL. HM. Ein. I. oszt. 110000/1935. 14
