Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
egy ezer fős közönség előtt. „...Először Horváth László ezredes 2 1, a 6. honvéd vegyesdandár gyalogsági parancsnoka tartott bevezető beszédet, majd toporczi és görgői Görgey ezredes 2 2, a 12. honvéd gyalogezred parancsnoka lépett elé és bemutatta a golyószórós rajt..., melyről büszkén említette meg Görgey ezredes, hogy kiképzése jobb, mint bármely európai hadseregé. Rögtön ezután meg is kezdődött a gyakorlat. A feltétel az volt, hogy a golyószórós rajnak ki kell emelnie egy ellenséges géppuskafészket, mely a szemben lévő kis dombon van elrejtve. A golyószórós raj, amelynek parancsnoka Oláh István alhadnagy, már kezdi is a támadást. Lent a domb alján egymás után bukkannak fel az előrenyomuló honvédek. S a következő pillanatban már kelepel is a gépfegyver. Lent a homokban mély nyomot szánt az előrekúszó katonák teste. Alig látni belőlük valamit. Úgy csúsznak hason előre. Néhány perc telik el, azután egyszerre roppannak a puskák és a golyószóró köpi a tüzet, a lángot a géppuskaállás felé, amelyet mostmár két oldalról, úgynevezett harapófogó-alakban támad a golyószórós raj. Középen rés van, amelyen keresztül a golyószóró szakadatlanul lövi a tüzet, vasat. Támogatja az előnyomulást. Tíz perc múltán már teljesen kifejlődik az ellenséges géppuskaállás körül a harapófogó. A honvédek rohamtávolságban vannak az ellenség előtt. Roham!... A fasor szélében feldördül a hajrá, s miközben a golyószóró szakadatlanul működik, megindul a roham előre. A másik pillanatban már lángot, füstöt szór az ellenséges géppuskaállás körül a kézigránát. A golyószórós raj szédületes gyorsasággal szalad előre. A géppuskaállásban már a raj honvédéi állanak, a másik részük pedig gyors iramban üldözi a menekülő ellenséget" - olvashatjuk a Nyírvidék című napilapban 2 3. Ezekben az években a gyalogezred harcszerű éleslövészeteit a császárszállási vagy a királytelki (ma Nyírtelek) pusztákon hajtotta végre. A kiképzés, a gyakorlatok, a katonai élet mindennapi teendői mellett az ezred és tisztikara tevékenyen részt vett a város társadalmi és kulturális életében, ott voltak Nyíregyháza nagy ünnepein is, elsősorban az ezredzenekar révén. Amikor 1920 márciusában a román csapatok kiürítették a Tiszántúlt, Nyíregyházát a volt soproni magyar királyi 13. honvéd gyalogezred egy zászlóalja vette át tőlük. Ez a zászlóalj hozta magával az ezred zenekarát is, mely aztán Paulusz Béla karnagy vezetésével hétről-hétre nagysikerű térzenével szórakoztatta a Kossuth téren a város lakosságát. Még az év őszén azonban a dunántúli bakákat elvezényelték Nyíregyházáról, s így a város zenekar nélkül maradt. Éppen ezért hamarosan mozgalom indult, hogy Miskolc és Győr példáját követve, katonazenekart állítsanak fel. A város a novemberi közgyűlésén 25.000 koronát ajánlott fel, s az alapos szervezőmunka eredményeként 1921 júniusára megalakult a 31 tagú zenekar. A nyári szezon beálltával a Kossuth téri korzón hetente kétszer, kedden és pénteken 5 és 7 óra között szórakoztatták a város lakosságát, minden alkalommal nagyszámú közönséget csalogatva a Városháza elé. 21 Horváth László, vitéz (Nyíregyháza, 1877. október 16. - Jászdózsa, 1953. július 30.) ezredes, majd 1927. november l-jétől tábornok. 1924. április 15. és 1926. augusztus 20. között a 7. gyalogezred parancsnoki teendőit látta el, majd Debrecenbe helyezték, s 1930. május 26-ig a debreceni 6. vegyesdandár gyalogsági parancsnokaként teljesített szolgálatot. Ezt követően nyugállományba helyezéséig, 1931. július 1-jéig az Országos Testnevelési Tanács társelnök helyettese és 111. szakbizottságának elnöke volt. 22 Görgey Lajos (Dernő, 1880. december 28. - Balassagyarmat, 1962. december 19.) tábornok. 1920-tól 1922-ig a nyírbátori (később 12/111. ) zászlóalj parancsnoka. Ezt kővetően a honvéd főparancsnokság lövésszaki előadója. 1926. júliusától 1928ig a 12. gyalogezred parancsnoka Nyíregyházán. Ezután rövid ideig a Lövészszaki Bizottság elnöke, majd a várpalotai gyalogsági lőiskola első parancsnoka 1933-ig. 23 Nyv. 1927. szeptember 6. 201. sz. 2-3. o. 12 •.
