Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(Somogy m. ) Tamás fiai: István és János [Telegcliektől leányágon] örökölt birtokát Tapsonyi (Somogy m.) Antimus fia: János mesternek, volt szlavón vicebánnak adományoz. Györffy (I, 595) Bihar m.-hez számította. Ld. még Jakó: Bihar m. 196-7. — Értarcsa határába olvadt ( JosAufn. /1783-85/XXVII. col. 16. sect.: Opaty Ritt, a községtől K-re; Pesty: Bihar m. I, 190: Tyukszer apáti puszta; Hnt. 1892, 1094: Tyukszer-Apáti). APORHÁZA 17. 1351:p. Dedemezal. nom. Aporhaza in C-u de Zathmar exist. (DL 98565; Károlyi I, 187); 1431 :p. Porhaza (DL 98896; Uo. II, 130); ~ (DL 98899; Uo. II. 140);pr. ~ (DF 221901 =LO AA. nro. 1); 1466: pr. Poorhaza (DL 99022; Uo. II. 373). A hn. előtagja puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással, melyhez később a -háza utótag járult. Névadója a Gutkeled nembeli Apor lehetett ( 1303: AOld. I, 524). Dedemezt 1351ben másik nevén Aporházaként is említik, mint [a Kaplony nb-i] Károlyi Simon fia: László mester zálogos birtokát, amelyben rokonait, Károlyi András fia Marhardot és Mihály fia Istvánt részesíti. 1431-ben a Bátoriak, Rozsályi Kunok, Gacsályiak és a Gútiak, valamint a Károlyiak, Vetésiek, Bagosiak és Csomaköziek határperüket békebíró, Palóci Mátyus országbíró elé viszik. Az előbbiek részéről Kálmánd, Vállaj, Mérk, Terem és Vasvárt i] birtokok és Nagy-Karuly puszta, az utóbbiak Kaplony, Pete, Károly, Csalános, Vada, Ömböly, Porháza birtokai és Bodvaj puszta kerültek határ megállapításra. Ebben említik Bodvaj, Porháza és Vasvári közös határpontjait. Ugyanekkor Vetési László fia: Jakab és Ambrus fia: István, Bagosi Péter fia: Péter, Károlyi Mihály fiai: Lanc és Bertalan. László fia: Jakab és fia: Demeter panasza szerint az ő Porháza pusztájukat - amely Baromlak puszta mellett fekszik - Bátori István és testvére: Tamás, Szaniszló fia: István és János fia: György Vasvári birtokhoz csatolták. 1466-ban Károlyi Demeter özvegye, Dengelegi Anna vallja be, hogy hitbére és hozománya fejében Károlyi László és János e pusztából is kielégítették. — Bátorliget (1950: Aporliget, 1975: Bátorliget Mo. SzSzB. m. 91) határába olvadt ( Jakab-Kálnási, 25: Pórháza-puszta, a belterülettől K-re, a román határ előtt), korábban Vállajhoz tartozott (Hnt. 1892. 1471: Pórháza). AR Ld. Kis- és Nagyar alatt! ARTEUSTELEKE 18. 1335: Laur.J. Dom-i de Artheustheluky... in C-u de Zathmar (A. III, 150; Kállay I, 455; AOkl. XIX, 128); 1347: ~ de Artheus Teluke de C-u Zothmar... nob. (DL 76866; Zichy II, 279). Ahn. a lovagi Arteus —Artus szn.-t tartotta fenn. [Arteusteleki] Domokos fiai: János, Bertalan, Lőrinc és Balázs 1333-ban Géc birtokot erőszakkal elfoglalva tartották (AOkl. XVII, 133). A település 1335-ben az idevaló Domokos (ld. Domokosfölde alatt!) fia: Lőrinc nevében tűnik fel, aki egy napkori (Szabolcs m.) lólopás ügyében tanú. Vele együtt utazó társai tyukodi, simái, gyügyei, urai, tunyogi, pályi és a Közép-Szolnok m.-i Hatvanból való nemesek voltak. Ugyanő 1347-ben Szalóka és Eszeny (Szabolcs m.) közötti peres föld ügyében tanúskodik. —Atya határába olvadt, a községtől DNy-ra, a Császlóra vezető út körül (Pesty, 1864: Kis Arczius, Nagy Arczius). ASSZONYPATAKA 19. 1379: iudex et iurati ciues de Azunpataka et de Felseubanya (DF 219865; DocVal. 284); 1380: p. Azyupatak (DL 6708); 1391 >503: Herthel iudex et St. Yonkher c. de Azzonpataka (DL 72092; Uo. 403); 1391/555: iudices, urbarios et cives ac montium