Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
assignala... t. maioris Hiimuruk... in vallem ve. Mer. ... t. v-eZothmar... in fine v-e Zothmar sunt 2 m-e antique iuxta aquam Zomus), amiből kitűnik, hogy közel a Szamoshoz és Szatmár faluhoz feküdt, körülötte terült el Gelénes fia: Jakab [helyesen: Jakab fiai Gelénes ] és [az Ákos nb-i] Ernye bán anyai rokona (unokatestvére 1278: DL 29659), János [Bagos] földje. 1319 előtt már Szatmár város tulajdona, amelyet [a Pok nb-i] Móric fia: Miklós vajda elfoglalt. Ez utóbbit kötelezik, hogy hagyja el a földet, nemesi udvarháza kivételével semmit nem vihet el onnan, a házakat nem szedheti szét. 1406-ban a már üres földet Kisgelénes, másképp Pálfalva felől határolják el régi oklevelek, főképp I. Károly király és a váradhegyfoki konvent oklevelei alapján (vö. Zs. II/l, 5064). A határ [Kusalyi (Közép-Szolnok m.)] Jakcs fiainak Gelénes és Bátori Péter fia: János Amac birtokának szomszédságában a Szamos folyónál kezdődik, majd átlépve a Balkány medrét, ahol a Herbolthere [ a: Herbolchere] folyik a Balkányba, később a Homoród vize patakot, s ennek a pataknak a mentét követi Hirip faluig, csak a régi malom helyén tér el tőle, majd erdőkön keresztül a Kishorosmál (Kyshorosmal) helyig, majd Résztelek mezőhöz vonul, érinti a Medvéspatakot (Meduespathak), majd hosszú távolságon át hegyeken és völgyeken keresztül egy mocsaras völgyig, amelyet Harasztosfertőnek {Harazthusferthew) hívnak, az erdőkben pedig egy völgyben hajdani vajdáknak, Drágnak és Balknak a román falujáig (v-m Olahalem), ahol hajdan a polgárok gyepűt emeltek, azután egy hegycsúcson átkelve a második völgyön, amelyet Kútvölgynek (Kuthuelg) neveznek, a kút közelében át a Lippahegyen (Lippahege) keresztül leereszkedik a Lippavölgye helyre, érinti a Hiripről Erdődre vezető utat, a Berente medrénél a Szatmárból Erdődre szántóföldek között vezető utat, erdők és berkek után a Terebesről Erdődre vezető utat, mellette egy kutat, a szántóföldnél a Falunagyutat (Folnagutha), Hódos birtok szomszédságában a Homoród medrét, elhalad Szatmár város és Hódos birtok földjei között, majd átlépi a Balkány medrét, érinti a Botosmocsarat (Bothosmochara vö. Hódos 2.: Kumusmochar/!/=Költősmocsár) és a Szőkemocsarat (Zeukemochara), majd egy nádas mocsár mellett elvonulva a Hódosból Szatmárba, majd a Szatmárból Zsadány faluba tartó utat, Szatmár, Hódos és Zsadány határainak rétek közötti összeszögelésénél Bátori Péter fia: János Kiszsadány birtoka felé fordul, érinti a régi határjeleket, amelyek egy patak mentén a közönségesen Mosdószegnek (Mosdozeg) nevezett baromitatónál vannak, átlépi a Balkány patakot, majd a Királyutat (via publica Kyraluta) a Hatkörtvély (Hathkerthuel) föld közelében, amely földdarab a vetési nemeseké, ahol a Szatmár várost a Böszörménytelekétől és a vetési nemesek Újfalu, másképp Gyülvész nevű birtokától elválasztó határjelek vannak, innen már Gelénes falu szomszédságában megy, és egy nagy útnál a Nyúszvölgy (Nywzwelgh) végénél, közel a Szamoshoz a várost és Gelénes birtokot elválasztó határjelnél végződik. A felsorolt földrajzi nevekből csak a Balkány, Balkány-ér (Amac, Hirip, Vetés, Zsadány), Herbolcz (Amac), Homoród (Amac, Hirip, Zsadány) ésBer/ngye=Berente (Madarász) éltaXIX. sz.-ban (Pesty, 1864). 1428-ban Drágvajda fiai: György és Sandrin átíratják IV. László király 1273. évi, Heydreh birtokra vonatkozó oklevelét, mert az abban foglalt határjárásban Nagy Homorúk földjük említve van (DL 98307; Károlyi II, 116). Az a gyanúnk, hogy az 1319-ben feltűnő Ugocsa m.-i Csedreget a Katák e falu népességének az áttelepítésével hozták létre. — Hirip határában kereshető (Pesty, 1864: Csedreki erdő); de a poroszló nevére utal a csenger új falui Csedrej hn. is (Uo.). CSEGÖLD 83. 1332-34/PpReg.: Abraamsac. deChegeld. Thomassac. deChegud(Vat. l/l, 107, 135); 1341/342>482: p. Chegeud (AOkl. XXV, 612); 1406: p. Chegewld (C. Tóth: Lelesz II. 143): 1409: p. Chegeuld (C. Tóth: Lelesz III, 185); 1417: Cheguld (Zs. VI. 687); 1422: Lad. Olahumde Chegewld (Uo. IX, 731); 1424: p. Chegewd (LO Stat. D-l97; Wenzel 1857: 61).
