Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

júnak, máramarosi és szatmári ispánoknak Bertalan apostol ünnepén (aug. 24) a Szatmár m.-i Beitek birtokukon országos vásár tartását engedélyezi. Ugyanő 1390 után Szász fiainak, Balk mesternek, vajdának, Drág vajdának és Jánosnak (újra)adományozza az Erdődalja kerületbe tartozó, Szatmár m.-i királyi birtokot. Leszármazottaik 1412-től kezdve e birtokukról Béltekinek nevezik magukat (Zs. III, 1766). 1414-ben birtokosai, Bélteki Drág fiai: György és Sándor, a másik Sándor, Demeter és János fia: László az itt tartott vásáron (in liberoforo) Csáki István fiainak, Miklósnak és Györgynek „Sípos" Jakab jobbágyát kegyetlenül megverték, 2 lovát pedig elvitték. 1462-ben már mezőváros, ahol Sandrin fia: Mihály háza is áll. 1424-ben az idevaló Balk fia: Sandrin [özvegye Jusztina (1420: Zs. VII, 1747)] fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin e birtokukat is megfelezik: a falu egyik fele a Boldogságos Szűz Mária egyházától (ab eccl. b. Marie oirginis in eadem constructa) az utcán É-ra egészen a piacig (usque locum fori), majd ugyanazon utcán Ny-ra „Bihari" Jakab házáig (usque domum Jac-i Byhary dicti) az utca É-i része Sandrin fiaié; a falu másik fele az egyháztól ugyanazon az utcán a hídig - amely sáros hely - az utca D-i része Drág fiaié. Továbbá Bihari Jakab házától a hídig az egyik oldal túl a mondott sáros helyen É-on, nemkülönben 3 jobbágy/!/ a D-i lineán a sáros hely irányában Drág fiaié; a linea többi részét Ny-ra végig Sandrin fiai kapják. 1 ház - az egyház irányába - Sandrin fiai részéből kizárva a plébánosé marad. Drág fiainak itteni részéből kiegészítésképpen összesen 20 jobbágytelket, - mégpedig Benedek varga házától az É-i lineán Ny-ra végig és 3 jobbágytelket a sáros hely mellett - kapnak a Sandrin fiak. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának András papja 1333ban 8 g. pápai tizedet fizetett. A helyi hagyomány szerint a XV. sz.-ban Szent László/!/ tiszteletére épült temploma (Pesty, 1864) egyhajós, keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a tornya alul négyzetes, felül nyolcszögű, főkapuja csúcsíves (Henlszmann 1864, 142). A templom „É-i oldalán 4 fal között igen sok csont találtatott-carnarium" (Römer XV, 51). Alaprajza és oldalnézete R. Ferenctől a KÖH Tervtárában (Gerecze 1905, 366). Várának 1392-ből való említése (Szirmay: Ugocsa, 34) félreértésen alapul. A XIX. sz.-ban É-ról Géres, K-ről Sándorfalu, D-ről Dobra és Ny-ról Ákos (Közép-Szolnok m.) határolta (Pesty, 1864). — M. Krasznabéltek, R. Beltiug, j. SM. (Hnt. 1892, 1296: 7134 kh.). BELVARSÁNY Ld. Varsány alatt! BENCE 48. 1314/499: Bench, ... t. ~ (AOkl. III, 857); 1341/342>482: Benche (AOkl. XXV, 612; Perényi589). Ahn. a Benedek szn. rövidített alakját őrzi. 1313-ban Tiba fia: Mihály mester [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse ], ill. Tiba fia: Péter [az Atyai cs. őse] és testvérei, László, Tamás és János elhatározzák, hogy birtokaikon - köztük Bencén is - megosztoznak s megbízottakat jelölnek ki (AOkl. III, 607). A következőévben Atya, Pócsa, és Kosmota birtokok határjárása Bence földnél kezdődik. 1341-ben ajánki uradalom tartozékaként Bence [Jánki] Tamás fia: Miklós birtoka. — Gacsály határába olvadt, a községtől kissé ÉNy-ra (Pesty, 1864: Benczehalma, „a hagyomány szerint a Tatárjárás ideje alatt leölt több magyarokat, 's illetőleg Benczét is ide temették el." Kálnási-Sebestyén, 165: „Legutóbb 1965-66-ban találtak itt cserép- és téglatörmeléket, pénzdarabokat, gyűrűket, stb."). BERE 49. 1231/397[1204-re]:prist-o Christqforo rera [o: de Bere] dégénère Cupion (DL 174; W. XI, 231); *é.n. [ 1239]: Dat. apud Bere (RA 1/2, 653); 1291/349: c. Reun [o: Deun] de Bere.