Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

ALMÁS 2. 8. 1404: p. Almas... in C-uZathmariensi exist. (C. Tóth: Lelesz III, 120 csonka!); 1412: ~ (Zs. III, 1640); 1419: p. ~ (Uo. VII, 1003). 1404-ben Bogáti (Szabolcs m.) Fülöp [o: János] özvegyét, Annát e birtokba is beiktatják. Ő Piricsei Benedek fia: István [1409-11 között udvari ifjú, Engel: Archon. II, 198] nővére volt, akiket, és leánytestvérüket, Apáti (Szabolcs m.) Kapolcs fia: Imre feleségét 1412-ben iktatják Almás birtokába. 1419-ben Nagypiricsei Benedek fia: István végrendelkezik nővére, Klára, Apáti Imre leányai: Zsuzsanna és Klára hajadonok javára az őt zálogjogon megillető itteni birtokrészről is. — Piricse határába olvadt, a községtől K-re (Jakab-Kálnási 1987, 371 : Almás-dűlő, Almáshegy). ALSÓASZUÁGY Ld. Aszuágy alatt! ALSÓHÓDOS Ld. Hódos 3. alatt! ALSÓSZOKOND Ld. Szokond alatt! ALSÓTÓTFALU Ld. Tótfalu 5. alatt! A MAC 9. 1317>319>357>388:p. seu v. Amoch (AOkl. IV, 440); 1332-4/PpReg.: Cosmasac. de Omoch (Vat. 1/1, 108); 1351: u. Amach (DL 51580, 51596; Kállay II, 1056, 1073); 1393:p. ~ in Zathmariensi C-us exist. (DL 7856; Csáky 1/1, 169);p. Amaach ~ (DL 8016; DocVal. 461); 1406: p. Amach (Zs. II/l, 5087); 1417: p. Amaach (Uo. VI, 462). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 1317-ben e Szatmár m.-i falut I. Károly király a hűtlen [Borsa nb-i] Tamás fia Bekétől elkobozta és [a Zsidó nb-i Szántói (Közép-Szolnok m.)] István fia: Pető mester [a Petőfi cs. őse] szatmári ispánnak adományozza. 135 l-ben [a Balogsemjén nb-i] Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fia: István mester azzal vádolja Garani Jánost, hogy az Bazan birtokáról kiindulva, az ő kissemjéni birtokán 1 jobbágyát megölte, őt pedig Szatmár városban akarta megölni és egészen Amac faluig követte. 1393ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így Amacot is - leányának, Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adja, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát beiktatni rendelnek e birtokba is. 1406-ban Bátori Péter fia: János birtokaként Csedrekkel volt határos. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István királyi asztalnokmesternek és testvéreinek, Benedeknek, Tamásnak, Mihálynak, Jánosnak és Bertalannak adja. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának Kozma papja helyett István zsadányi pap 1332-ben 2 g. pápai tizedet fizetett az első évre. A falu közepén, a Nagy tó melletti középkori, sekrestyés templomát - mely Bozsó Ferenc 48. sz. beltelkén állt egy dombon - 1800 k. bontották el, s az új ref. templom alapjába hordták. A XIX. sz.-ban É-ról Szatmár és Pálfalva, ÉK-ről Ombod, K-ről Hirip, D-ről Oroszfalu és Szatmárnémeti, Ny-ról Szatmár határolta (Pesty, 1864). — M. Amac, R. Amaţi, j. SM. (Hnt. 1892, 962: 2208 kh.). ANDRÁS(-FALVA) 10. *1383: Pet.f. St-i de Kysandrasfalua (DL 52450; Kállay II, 1948); 1391: Dem. de Andreasfalva (DL 98673; Károlyi I, 450); 1431: pr. Andreas in C-u Zatmariensi exist. (DF 211412 = LOStat. D-241).