Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

elhagyott birtokot 1373-ban [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek osztozásakor Nagykarufy és Dusnok (Szabolcs m.) között sorolják fel. 1417-ben Bánházai György panasza szerint Bátori Szaniszló fia: István és György fiai: János. Antal és Barnabás familiárisaikkal és jobbágyaikkal az ő Bátor birtokára törve a szénáját felgyújtották. 1453-ban Szakolyi Miklós és Péter tiltja Szakolyi Bereck fia Lászlót, valamint Imre fia Bálintot, hogy a János fiai: László és Bálint kezén lévő birtokrészeket, köztük a Szatmár m.-ben fekvő Bátor pusztát átadják. — A Bátoriak 1279 óta említett, korábban Bihar m.-i, a XV. sz.-tól Szatmár m.-i Kisbátor(d) települése (Györffy I, 599; Jakó: Bihar, 208) sohasem olvadt Ábrány belterületébe, az 1355-ben ott feltűnő Bátor utca (uicus Baturulcha] a mai Nyírbátor felé vezetőutat jelölte! Vő. Bátor 1. utcaneveivel! AXVIII. sz. elsőfelében, mint Nyírbátor mezővároshoz tartozó pusztát tartották számon Kis-Bátort (U et C 160: 40). Nyírábrány és a Bagamér határába olvadt Györgyegyháza között kereshető. BAZAN 42. 1316: t. Bazan (AOkl. IV, 301-2); 1347: ...de Bozzan (DL 96283; Piti JAMÉ, 1 16); 1351: p. Bazan (DL 51580, 51596; Kállay II, 1056, 1073); 1379: Nic.J. Henrici de Bozan (DF 219865; DocVal. 284); 1399: Dion, de Bazan (Uo. 519; C. Tóth: Leleszi, 274); relicta St-i Bay

nok diet, de ~ (Uo. I, 273); 1417: p. ~ (Zs. VI, 462. 989). A hn. talán szláv eredetű, jelentése 'bodzás.' A [Szamos bal parti] település feltűnésekor, 1316-ban [a Kaplony nb-i] Császári Miklós fia: Tivadar panaszt emel Péter szatmári plébános, az erdélyi püspök vikáriusa előtt, hogy „Apród" János [Tivadar apósát, a Gutkeled nb-i] András fia [„Vörös"] Benedeket elébe állította, aki Bazan föld 1/3-t és Else szolgálónőt Jánosnak adta, de Tivadarnak Ígérete ellenére semmit sem adva távozott. Erre 1 héttel azután került sor, hogy Szatmár megye hatósága előtt Benedek kérésére Tivadar nem jelent meg (DL 97742, Piti 2005, 281 ). 1347-ben Olaszi (Bihar m.) Marót csalárdul idézte meg az idevaló „Apród" János fia Lászlót és rokonát, Vajai Ábrahám fia: János fia Lászlót. 1351-ben [a Balogsemjén nb-i] Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fia: István mester azzal vádolta Garan-i Jánost, hogy az Bazan birtokáról kiindulva az ő Kissemjén birtokán 1 jobbágyát megölte, őt pedig Szatmár városában akarta megölni, és egészen Amac faluig követte. A vizsgálat szerint a jobbágyot csak megverték, a többi igaz. Bazani Henrik fia: Miklós Magasmart ügyében kijelölt ember (1379). 1399-ben Dobrácsi [Henrik fia:] Miklós fia: Pál pereli Bazani „Bajnok" István özvegyét az őt illető, Szatmár m.-i Hódosra és Pálfalvára vonatkozó oklevelek visszaadására. Ugyanakkor az idevaló Dénes Krassó, ill. Borhíd ügyében kijelölt királyi ember. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István asztalnokmesternek és testvéreinek adja. Mégsem volt teljesen az övék, mert 1426-ban Bazani „Pogány" Domokos és Tarkányi (Zemplén m.) Miklós feleségei, [László leányai:] Dorottya és Katalin azzal vádolják nagybátyjukat, Meggyesi [Kallói (Szabolcs m.)] István fia Zsigmondot, hogy az őket illetőbirtokrészeket a Szatmár m.-i Meggyesen, Fülöpön, Bagoson (Szabolcs m.), Mérken, Ladarpon [o: Radalfon], Kéren, Semjénben és Matolcson elfoglalta (DL 80050; Zichy VIII, 283). Szirmay (II, 193) szerint 1550ben királyi adománnyal Petényi Demeter fiai: Jó György, Mihály és Vilmos kapták, akik nevét Pettyénre változtatták (vö. 1563: Pettyen alias Bazand LO Stat. Z-63). Ez azonban nem igaz, mert Pettyén a XIV sz. vége óta ismert! — Pettyén területébe olvadt. BECS 1. 43. 1181/288/366/XV: cum Bechy (DL 64073; RAI/1, 133): 1332-4/Pp. Reg. : Jo. sac. deToch (Vat. 1/1, 135); 1334: p-m Bech uoc-m in C-u de Zathmar exist. (DL 76480; Zichy I, 421);