Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(1520: ...et alias alpes ad pertinencias/l/ castri Zynyr Awassag appellatas DL 30080) vette a nevét. 1270-ben V. István király az örökös nélkül elhunyt „Úr" Benedek [? az ifjabb király volt országbírája] e birtokát is [a Pok nb-i] Móric fiának, Miklósnak adományozza. 1360-ban Dragos fia: Gyula és testvérei: István, Miriszló, Tatár, Dragomér és Koszta máramarosi birtokainak - Szlatinka, Hódpatakfalva, Kopácsfalva, Deszeháza, Hernécsfalva és Sugatagfalva határjárásakor az Avast [Meggyesi] Móric fia: Simon mester birtokának mondják, Maksay szerint (83) ez esetben nem településről, hanem magáról a hegységről van szó. 1389-ben az innen a máramarosi sóbányákhoz vezetőutat említik. Csánki szerint 1490-ben Szinér vár tartozéka volt, bár ott (I, 467) nem sorolja fel. Ugyanakkor említik Avas városát, melyhez falvak és birtokok tartoznak. — Minden bizonnyal Csánkinak (I, 470) van igaza, aki Avasújvárossal (R. Oraşu Nou) azonosítja, azaz Újvárossal olvadt össze. Suciu (I, 134) viszont Avasújfalu (R. Certeze) alá sorolja az 1490. évi oklevelet. BABOD 23. 1523: And. de Baboth (DF210990; LO Stat. B-61); 1523/524/525: ~ (DL 71187); 1524: And. Babulthy de Kak (DF 225310=LO AA. nro. 55). A birtok a közelében futó patakról vette a nevét (Csűry I, 56: Bábodér). Minden bizonnyal egy, a tatárjáráskor ( 1241 ) elpusztult település rejtőzik a kései hn. mögött (vö. a Közép-Szolnok m.-i Bábuddal! ErdOkmt. I, 53, 76). 1523-ban az idevaló [Kaki] Andrást Perényi Gábor adományából Kak egészébe és Szentmárton részbirtokába iktatják. Ugyanő Bátori Andrásnak Perényi Gábor ellen a dézsmasertések erőszakos elvitele és elosztása miatt indított perében nemesként tanú. Egy évvel később Kaki Babulthy András panasza szerint a Perényi-jobbágyok az ő szentmártoni és kaki birtokán hatalmaskodtak. — Óvári határába olvadt, a községtől Kre (Pesty, 1864: „Babod a rege szerint hajdan falu volt, most szántóföld és kaszáló, falu voltát több, e helyen található cserép darabok igazolják." Csűry I, 55: .JBábod, a néphagyomány szerint egy elpusztult falu helye Óvári határában"). BACSÓ 24. 1322: p. Bochou, ~ Kusbochou—Kusbochow, p. Nogbochou—Nogbochow (LK 9 /1931/567, 3-4. reg.; AOkl. VI, 461, 587, 617); 1330/XV.: t. Bocho, p. Bochou (AOkl. XIV, 416); 1366: p. Nagbachow—Nagbachou, Kysbachow—Kysbachou in C-u Zathmariensi (DL 66821 ; DF 219556 = LO AA. nro. 11); 1411 : pr-o Bochow nominala in Zathmariensi C-us (F. X/5, 211; Zs. III, 115); 1524: fundus Zewkeparlag al. nom. Bocho (DF 225309=LO AA. nro. 54). Szn.-i eredetű hn. (vö. 1322: AOkl. VI, 504). A település feltűnésekor, 1322-ben [a Gutkeled nb-i] Pál bán fia: Miklós [a Butkai (Zemplén m.) es. őse] felajánlja az ugyanazon nb-i Zeleméri (Szabolcs m.) Mihály fiainak, Jánosnak, Mihálynak és Tamásnak 32 M. értékű bírság fejében a Szatmár m.-i Bacsót és Derzset. A megye szolgabírái nem találván azokat a követeléssel egyenértékűnek, ezért Ilket, Kis- és Nagybacsót adják át a Zeleméri testvéreknek. Ilk ekkor még a Kaplony nb-i Imregi (Zemplén m.) Dénes fia: András birtoka volt, aki csak a következő évben cseréli el Ilket Pál bán fia: Miklós Kamonya (Zemplén m.) birtokával (AOkl. VII, 202). Zeleméri János fia Pétertől 1366-ban 100 arany ft.-ért került vissza a 2 birtok Ilkkel együtt néhai Pál bán fia: Miklós fia Pálhoz. Bacsó puszta 141 l-ben is a Butkaiaké, melyben János fia: Domonkos mestert és testvérét, Pétert, osztályos testvéreiket, valamint a Márkiakat és a Ráskaiakat Zsigmond király új adomány címén megerősíti. 1426-ban Madai Miklós fia: László és fiai: Lőrinc, István és Miklós, Márki (Zemplén m.) Jakab fiai: Antal és Gellért, [Butkai] „Keszeg" Péter, Butkai László fia: János és Málcai (Zemplén m.) László azzal vádolják Csaholyi