Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

A kisnemesi település 1383-ban a Kisandrásfalvi István fia: Péter, András beregszászi plébános famulusa nevében tűnik fel. 1391-ben Andrásfalvi [? a Csák nb-i Dombói] Demeter megyebeli nemes, aki Olcsva és Dobos határperében [a Kaplony nb-i Károlyi] Marhard fia: András tanúja. 1431-ben Darahi Jakab fia Jánost és Mátyus fia Lászlót e Szatmár m.-i, Géc és Agod között felsorolt, idegen kézen lévő puszta egészébe is beiktatják. Az iktatásnak a Piliskeiek géci falunagya ellentmondott. - Az első adatunk esetében feltehető, hogy a megyehatár közeli, de Ugocsa m.-i Andrásfalvára vonatkozik (vö. Szabó: Ugocsa, 279). Heller (9) feltételesen Fény körül keresi. Valószínű, hogy Dombó, Agod, Géc, Tövissed és Papfalva által bezárt területen feküdt. ANGYAHELY 1391: p. Angyahaly (DL 72396; DocVal. 453). 1391-ben [a Káta nb-i] Vasvári Tamás fia: János ellenében a nádor és győri káptalan kiküldöttje [a Pok nb-i Meggyesi] Simon bán fia: István mestert e helyen és vele 1005 [szatmári] román jobbágyát és tiszttartóit jogi és anyagi elégtételre szólítják fel. — A győri káptalan szereplése nyilvánvalóvá teszi, hogy a falu nem Szatmárban - mint Suciu (II, 290) vélte -, hanem a Meggyesiek Győr vagy Sopron m.-i birtokai között kereshető, és így azonos a Móricok Angyel birtokával (Csánki III, 544), ezért a Szatmár m.-i települések sorából törlendő. ANGYALOS 11. 1214/550: pr-o Angyolus (VR. 317.§, 185); 1357: Dat. inAngalus (DL 51778; Kállay II, 1256); 1381: p. Angelus (DF 219930 = LO AA. nro. 10; Szirmay II, 125); 1429>549: p. Angialos et pr-i Izgeb (DL 24518). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A Szamos bal parti falu valószínű feltűnésekor, 1214-ben a dobrai Gyuna a tárcsái Vasas által ellopott 2 ökrét Angyaloson találta meg (Felmerül a szn.-i értelmezés lehetősége is, t.i. Angyalosprédiamárí, vö. Maksay 109; Mező-Németh 113). 1357-ben Szatmár m. alispánja és 4 szolgabírája itt keltezi oklevelét. Csaholyi birtok volt, 1381-ben becsi (de Beech) Balk [román] vajda [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén jánosi jobbágyainak lovait és azokon vitt sóját Angyaloson elvette. Ekkor említik egyházát is. Zsigmond király 1429-ben Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót új adomány címén e birtokban és a hozzátartozó Izgeb pusztában is megerősítette (DF 211240=LO Stat. C-98). Középkori kerek temploma „kápolna volt kőből, de teljesen romos" (Acta C), a Szamos áradása 1800-ban elvitte (Kiss 1878, 360-4). — Szamosangyalos ( 1904). SzSzB. m. (Hnt. 1892, 963: 1403 kh.). APA 12. 1215/550: uxorem Simonis de v. Apa (VR. 184.§, 197); 1332-5/PpReg.: [sac] de ~, ~ (Vat. 1/1. 355, 371); 1414: p. ~ (Zs. IV, 2136); 1492: ~ (DF 211896 = LO Stat. M-88); 1512: p. Appqfalwa (DL 36985). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással, de honfoglaló magyar vezér is viselte e nevet. 1215-ben a magasmarti Bacina az idevaló Simon feleségét vádolja fia, Vata - Márton ispán szolgája - megölésével. 1414-ben Meggyesi János bán fiai: Miklós és Simon birtoka, amelyre Bélteki Balk fia: Sandrin, Drág vajda fiai: Imre és Sándor erdőszádai és válaszúti jobbágyaikat kiküldve, onnan 3 jobbágyot elköltöztettek, egynek a házát felgyújtották, meggyesi és apai. Asszonypatakára menő jobbágyaikat kifosztották, szekereiket, ökreiket, lovaikat elvették. 1492-ben Meggyesaljai Móroc István feleségét [Malomvízi (Hunyad m.) Kenderesi János